MAGYAR UMBRIA 1944. július- 1946. december

Herkó Páter. — Fr. Somogyváry Hetény VI. é. t

melynek elején volt négy szoba, egy konyha és egy tornác. Ez lett ezután a szendrői „kolostor", míg csak a kurucok és Thököly hatalma, 17 év múlva egészen meg nem tört. Herkó páter nehezen bírta a vakond-életet. A kurucok különösen pá­lyáztak rá, élete állandóan veszélyben forgott és kedves palócainak sem lehetett szolgálatára a folytonos portyázások miatt. „Kurucmentes" helyre vágyott, ahol dolgozhat valamit Isten dicsőségére. Volt tanára, Fülöp András provinciális, 1674 májusában Dunántúlra, a szép és békés Sümegre helyezte, ugyanakkor Bárkányi Kassára került. Sümegen is kedvenc munkakörét, a questuáriusságot bízták rá. A palóc dombok és hegyek helyett a dunántúli utak vándora lett. Házfőnö­kével, a gyöngyösi születésű Kulcsár Gergellyel együtt vágyakoztak vissza a Mátraalj ára. A következő évben Kulcsár kívánsága teljesült, mert gyön­gyösi házfőnöknek nevezték ki, de Herkó páternek maradnia kellett. Ház­főnök-helyettes, szónok és a ház lelkiatyja lett. Az 1676 évi káptalan is Sümegen hagyta és újra questuariussá tette. Működéséről ez időben nem sokat tudunk, de, hogy a sümegi kolostor úgy belenőtt a környék népének lelkébe, abban nem kis része van Herkó páter két és félévi működésének. Évközben hivatta tartományfőnöke Kassára és újra rábízta a jászói adminisztraturát. Ebben a minőségben jár az ugocsamegyei Űjlakon (Tisza­újlak) és itt keltezi egyetlen fennmaradt levelét 1676 július 6-án. 1 7 Palócok apostola . .. 1677 őszén visszamehetett Gyöngyösre. Talán gyengélkedő volt, mert az aránylag könnyű sekrestyésséget bízzák rá. Lélekszeretete hamar talpraállította, és páldátlan buzgósággal állott bele a munkába. Folyton járt-kelt. Ékesszólása és egyéni szeretetreméltósága miatt olyan nagy lett a nép vonzódása, hogy szavára „mint egy ember indult meg a palócság". Éjjel-nappal tanított, korholt és dicsért, csak akkor aludt a szekéren, mi­közben egyik helyről a másikra ment. 1 8 1678-ban ismét megnehezült a szalvatoriánusok feje felett az 'idők járása. A kurucok új erőre kapva egészen a Szepességig száguldoztak, le­hetetlenné téve a közbiztonságot. Gyöngyösön, Herkó páter akkori lakó­helyén is, egymást érték a kuruc erőszakoskodások. Állandó volt a rablás és fosztogatás, ami ellen úgy próbáltak védekezni a gyöngyösi barátok, hogy Tállya György, Uri István és Pap Izrael kuruc kapitányoktól olta­lomlevelet kértek. Az 1678 jan. 4-én Szécsőn kelt levelükben oltalmukba veszik „az Gyöngyösi Clastromban levő szegény barátokat" az „sok el Istentelenedett prédáló fegyveres ember" ellen, „kik nem az Haza szabad­sága helyreállításáért, hanem az prédájért viselik fegyvereket, sem Isten­nel, sem előttük járó tiszteivel, sem az bújdosó nemzet Edictumival nem gondol." És ámbár hatalmat adtak a város lakosainak, hogy a portyázókat megfogják vagy meg is öljék, egészben véve az oltalomlevélnek nem sok foganatja volt. 1 9 Herkó páter az év júliusában ismét foghatta a vándorbotot, hogy a biztosabb Lévára menjen. Elöljárói rábízták a koldusszegény lévai rend­ház főnökségét. Legalább itt is palócai között lehetett és mint a ház szó­noka, vigasztalhatta a lévaiakat és messze vidék katolikusait. Itt sem volt sokáig nyugta 1679 augusztusában már a Vág völgyét dúlják a kurucok. Herkó pátert az engedelmesség a török alatti ország­1 7 Erdélyi Múzeum. Kemény gyűjtemény XXIV. " Üj Magyar Sión 1875. 396—97. 1 9 História Domus Conv. Gyöngy. I. 63.

Next

/
Thumbnails
Contents