MAGYAR UMBRIA 1944. július- 1946. december
Herkó Páter. — Fr. Somogyváry Hetény VI. é. t
életét, amit a csakhamar kiütő háború csak fokoz. A szécsényi kolostor elvesztése, a párkányi csatavesztés, Érsekújvár ostroma és elfoglalása, olyan nagy zavarba és aggodalomba hozta a szalvatoriánusok egy részét, hogy sokan szabad útlevelet kértek provinciálisuktól, hogy idegen országokba menekülve legalább puszta életüket mentsék. Csak amikor a török váratlanul visszavonult, nyugodtak meg lassan a felbolygatott lelkek. 1 1 A szegedi kolostor lakóinak feje felől is elvonult a vész és a fiatalok is derekasan megállották helyüket a viharban. 1665 júliusában Herkó fráter Gyöngyösre kerül filozófiai tanulmányainak végzésére. Gyöngyösön a szalvatoriánus ferencesek végvárszerű anyaházában ebben az időben nemcsak filozófiai Studium van, hanem a rendtartomány ujoncnövendékei is itt nevelődnek. A noviciátus élén Herkó fráter földije, a szentéletű öreg Szegedi Fábri András áll, aki a fiatal Egegi Nándorral együtt tanítja nemcsak a filozófiát, hanem a teológiai és klasszikus tárgyakat is. A rendtartományt ebben az időben nagy nemzetiségi harcok szántják. A rendi káptalan szigorú határozatban kimondja, hogy a választásoknál és egyéb dolgokban „ne tekintsék a vért vagy származást, hanem a választandók erkölcsét és kormányzati okosságát." Három évig élt Herkó fráter Gyöngyösön. Itt került először összeköttetésbe és itt szerette meg azt a palóc népet, amelynek később apostola és hőse lett. 1667-ben Hradist-ra, a szalvatoriánusok morvaországi asylumába küldték, hogy morálist tanuljon a tudós Constantini Lukács atyától. Innen 1668-ban Sebesre (Alsósebes) kerül, ahol befejezi tanulmányait és készül pappászenteltetésére. 1669 július 2-án Jászberényi Gáspár provinciális, társával, Patai Andrással együtt Herkó frátert a legközelebbi alkalommal felszentelendőnek nyilvánítja, ami hamarosan, még az év őszén a közeli Kassán meg is történt. Hat évig járt „a magyar próféták" iskolájában, mígnem Szegedi Ferenc egri püspök pappá szentelte. Malleus hereticorum ... A két újmisés atya Kassán maradt, — Ismét nehéz idők következtek. 1670 márciusában kipattan a Wesselényi—Zrínyi-féle összeesküvés. Zrínyi Pétert elfogták, a szövetség lelke, a nádor már nem élt. I. Rákóczi Ferenc nekitámadt a németeknek, de hamarosan letette a fegyvert. Párthívei kibújdostak az országból és „bújdosók" vagy kurucok néven keltek fel „az leigázott Haza szabadításáért." A városokat Spork császári generális idegen katonasággal rakatta meg és egyenlőre minden ellenállást elnémított. 1 2 • A fordulatot a mindjobban előretörő katolikus visszahatás, rossz szóval az „ellenreformáció" arra használja fel, hogy erőszakkal, igazságtalanul elvett pozícióit visszaszerezze. Az egri püspök visszavette székesegyházát, a kassai dómot. A ferencesek, a makacsul tiltakozó protestáns városi tanácsok akarata ellenére rendházat alapítanak Eperjesen és Bártfán, sőt segítenek a volt katolikus templomok és plébániák visszaszerzésében. Természetesen ez nem ment minden erőszak nélkül, de mi volt ez ahhoz képest, amellyel a protestantizmus az előző században megsemmisítette csak a Ferencrend 66 magyar kolostorát, nem is beszélve arról, ami a következő években zúdult a ferencesekre. e 1671-ben Herkó páter már tevékeny tagja a kassai kolostornak. A kassai ferencesek a század húszas éveitől kezdve adminisztrálják a jászói 1 1 Karácsonyi: I. 466. 1 2 Karácsonyi: I. 469.
