MAGYAR UMBRIA 1934. 2. SZÁM

A lelkibetegségekről

elkövetett rémtettek innen erednek. A különböző mániák is (kleptománia, pyrománia, dipsománia), ilyen kényszercselekedetek. Láttuk már a betegségek leggyakoribb tüneteit és mielőtt még a további tárgyalást követnénk, vessünk előbb néhány pillanatot a lelkibetegségek leggyakoribb okaira. Általában háromféle okról kell megemlékeznünk: előkészítő, gyengítő és létrehozó okról. Előkészítő oknak magában a szervezetben már meglévő hajlamosságot, dispositiot mondjuk, ami a legtöbb esetben örökölt tulajdonság (Terheltség). Egyes statisztikák szerint az összes lelkibetegek 70°/o-a ilyen. Ilyen esetben nem a betegben kell a betegség okát keresnünk, hanem szüleiben, vagy esetleg más közeli rokonban. Nem feltétlenül szükséges azonban, hogy a szülők ténylegesen lelki betegségben szenvedjenek. Sokszor ugyanis a betegség csírája, amelyet már magukban hordanak, nem tud még az ő életükben kifejlődni, hanem csak az utódokban. — Ami ilyen esetben a közelebbi okot illeti, az leginkább alkoholizmus, majd lues (tévesen bujakórnak is mondják), végül pedig tüdővész. Mindezek olyan tényezők, melyek a nemzedékek elég hosszú során át éreztetik hatásukat. Ha aztán még ráadásul a másik szülőnél is lenne ilyen ok, úgy a baj csak hatványozódik. így könnyen megérthetjük a zsoltáros szavát is : „Fiant nati eius in interitum : in generatione una deleatur nomen eius. In memóriám redeat iniquitas patrum eius in conspectu Domini : et peccatum matris eius non deleatur". (Ps. 108, 13—14.) Egy-két generatio után már annyira visszafejlett (degenerált) ez egyén, hogy a további generálás teljesen el is marad, a család teljesen kihal. „Quaeretur peccatum illius et non invenietur!" (Ps. 9, 39.) Gyengítő, vagy előkészítő okot már sokkal többet lehet felsorolni, sőt kérdés, fel lehet-e egyáltalában valamennyit sorolni, oly nagy itt a választék. Gyengítőnek rendesen azokat az okokat mondjuk, amelyek magában az illető betegben lépnek fel. tehát nem örököltek, viszont nem is olyanok, amelyek rögtön, vagy közvetlenül váltják ki a betegséget. Főleg a gyermekkor az, amelyben ezek a gyengítő okok szerezhetők. Már rögtön a szülésnél, sőt még az interuterális életben is előfordulhat a legkülönbözőbb sérülés vagy betegség, leginkább nyomás a fejre, amely aztán a későbbi életben hamarosan lelkibetegséggé fejlődhet. Meglehetősen nagy a gyermekek fogékonysága a lelkibetegségekre a pubertás idejében. Felnőtteknél leginkább az alkohol, nőknél az anyaság tevékenységei lehetnek előkészítő okok. Sokat vitatkoztak már, vájjon a kultúra, mint ilyen, lehet-e oka a lelkibetegségeknek? Tagadhatatlan tény u. i., hogy a kultúra fejlődésével egyre nő a lelkibetegek száma és így minden kétségen kívül a kultúrát is az okok közé kell sorolnunk. De nem valószínű, hogy közvetlenül váltaná ki a lelkibetegséget, hanem inkább csak közvetve és így a gyengítő, előkészítő okok közé egészen jogosan sorolható. Végül közvetlen és kiváltó okoknak azokat az okokat mondjuk, amelyek vagy már egymaguk is, de még inkább a már gyengí-