MAGYAR UMBRIA 1934. 2. SZÁM

A lelkibetegségekről

Ugyanebbe a csoportba tartozik még a hysteriás, epileptikus és alkoholikus elmezavar is. A hysteriás jelleg egyik súlyosabb, előrehaladottabb állapota a hysteriás elmezavar. Okai megegyeznek a hysteriás jellegével. Ez azonban megnyilvánulásaiban sokkal súlyosabb. Főjellemzője a megmásított, vagy kettős öntudat. Az epileptikus elmezavar nagyon hasonlít az előbbihez. Szintén következménye az epileptikus jellegnek. Rendesen csak 30—40 éves korban fog kifejlődni, hosszú lefolyású, néhány évig is eltarthat. Az epileptikus jellegtől főleg az öntudat elhomályosodásában — ködös állapot — szokott különbözni. A tulajdonképpeni elmezavar lehet aztán mániás, vagy melancholiás lefolyású, sőt delíriumos kimenetelű is. Legbiztosabb sz ilyen beteget intézetben elhelyezni. Az alkoholos elmezavar a szokásos szeszivóknál szokott előfordulni. Akik nagy mértékben fogyasztanak szeszes italokat, különösen pálinkát, azokon a közismert testi elváltozásokon kívül (piros orr, puffadt arc), felléphet először is a nagyfokú ingerlékenység, majd az erkölcsi érzés hanyatlása. Erősen kifejlődik az egoizmus, valamint nagyfokú féltékenység, ami nagyon jellegzetes az alkoholistáknál. Nagyobbfokú részegség esetében — rendesen valamely testi sérüléssel kapcsolatban — beállhat az alkoholos elmezavar. (Delirium tremens, potetorum.) Jellegzetessége : az öntudat fátyolos, disoríentatio, sok érzékcsalódás, izgatott, félrebeszél, sok esetben dühöngés. Tartama 8—10 nap. Lassú tisztulással, vagy hosszú ideig tartó álommal hirtelen szűnik meg. Erős alkoholfogyasztás következtében más fajtájú, nehezen gyógyuló elmezavar is szokott beállani. Végül pedig vessünk egy pillantást még a lelkiéletet teljesen felfüggesztő lelkibetegségekre. Ilyenek a téboly, fiatalkori elmezavar, bénulásos elmezavar és az aggkori elmezavar. Jóllehet orvosi szempontból ezek alkotják talán a legnehezebb eseteket, nekünk fölösleges ezekkel annyira részletesen foglalkoznunk. Nagyon felismerhetők és beszámítás tekintetében is alig merülhet fel kérdés. Legfeljebb a betegség kezdő stádiumában lehet szó egy kis felelősségtudatról. Majdnem mind terhelt egyéneken jelentkezik. A tébolynak jellemző vonása a „rögeszmék". A beteg meg van győződve, hogy nagy feltaláló, geni, világboldogító stb. Látszólag nagyon is logikusan beszél, csupán témája, amelyről beszél, kissé bizarr. Gyakran üldözési mániák is kísérik. Alig esnek beszámíthatóság alá, még kisebb dolgokban sem, mert noha jól ismerik az általános erkölcsi szabályokat, az akarati elhatározásra ezek semmiféle befolyást nem gyakorolnak. Cselekedetük teljesen tudatlanul, mintegy ösztönszerűleg megy végbe. Legnagyobb részük gyógyíthatatlan. A fiatalkori elmezavar (dementia praecox, schysophrenia) 16—30 év között szokott fellépni. Oka lehet örökölt, de lehet magában a szervezetben is. Ma ezen utóbbi eset pontos magyarázatát még nem ismerik. Főjellemvonás a lelkitehetségek széthasadása (a/iÇetv = széthasadni). Az ilyeneken eleinte nagy kedvetlenség, apathia vesz erőt, majd az emlékezés mellett az ítélőképességük lassankint megszűnik.