MAGYAR UMBRIA 1929. 4. SZÁM

KEGYELMI VILÁG

élnünk. Tudomány és erkölcs, tudás és jóság- melyek át és be­lenyúlnak a mú életünkből és világunkból a jó Isten örök vi­lágába, Aki a tőről metszett igazi evangéliumi életet megér­tette, mindent ez irányban állit be életébe. Az ember:homo Dei- a felelet világos... .uskin szavai: .fehérítj-ük a gyapotot, edzünk acélt, finomítunk cukrot, formálunk edényt, csiszolunk üveget,fes­tünk porcellánt,- ámde csak egyetlenegy élő lelket földeríte­ni, csak egyet megacélozni vagy megtisztítani, csak egyet ki­művelni, széppé tenni- alig...."- Elköltözött jó Celesztin testvérünkkel jól esik nekünk e szomorú, korunkat jellenző vá­dat a7-. 6 esetében megcáfolva visszautasítanunk. Egyszerűen az által, hogy Ö megértette, mi volt a jóságos Teremtő célja az értelen fáklya világának kigyújtásával lelkünkben, t.i. hogy a fényt, világosságot és a halhatatlan igazságot szeressük és egész lélekkel keressük, Qnszivünk s lelkünknek nemesítése­más ezrek széppé tevésére eszközül beállítva. Ámde:"Sapientia huius mundi stultitia est apud Deum." /I.Kor. 3,19./ kost nem bölcselkedünk, helyes értelemben a­fcónban:" iL.tudomány a nyolcadik szentség." /Szál„ sz. Ferenc./ Kedves jó Testvérünlc tul állott az elvek harcain, biz­tos iráoytü vezette. 0 törekedett a jó pap eszményképét ki ­ala/kitani önmagában. Sokat, fáradhatatlanul tanult. Olvasott kifogyhatatlanul, állandóan a könyvtárt bújta. ! [indent, de mindent akart tudni. S hogy nem felületesen, bizonyítja az hogy az olvasottakról utólagos vitákat és mások vélemény nyil­vánítását kérte. Undent tárgyilagosan fogott fel. Széles lá­tókörben forgott s mindezeket lelke kitermelésére és értéke­lésére használta fel. Tudományos értekezéseket jegyzett fel magának a fizika, irodalom terén; igy a rádióról, .molekuláról, atomról,elektronról; a modern lirárol, ujabb költőinkről stb. Uinden apróság iránt volt érzéke. Feljegyzéseiben találunk igensok matematikát, geometriát, útleírást, szószedetet, vér­nyomás és láz-hőfok lejegyzéseket stb. stb* Kötelességszerű tanulmányainak jeles, kötelességen felüli olvégzéséről nem is szólunk. De önnevelése nem volt egyoldalú:hasznos tanácsokkal is ellátta magát a jellem neveléshez. A lelkiélet könyvei c­lottc ismeretesek valának. Ezekből alakította ki szépséges psy.chologiáját; igy lett egész egyénisége : jóságos, édesen me­J-eg.v

Next

/
Thumbnails
Contents