MAGYAR UMBRIA 1929. 4. SZÁM
KEGYELMI VILÁG
élnünk. Tudomány és erkölcs, tudás és jóság- melyek át és belenyúlnak a mú életünkből és világunkból a jó Isten örök világába, Aki a tőről metszett igazi evangéliumi életet megértette, mindent ez irányban állit be életébe. Az ember:homo Dei- a felelet világos... .uskin szavai: .fehérítj-ük a gyapotot, edzünk acélt, finomítunk cukrot, formálunk edényt, csiszolunk üveget,festünk porcellánt,- ámde csak egyetlenegy élő lelket földeríteni, csak egyet megacélozni vagy megtisztítani, csak egyet kiművelni, széppé tenni- alig...."- Elköltözött jó Celesztin testvérünkkel jól esik nekünk e szomorú, korunkat jellenző vádat a7-. 6 esetében megcáfolva visszautasítanunk. Egyszerűen az által, hogy Ö megértette, mi volt a jóságos Teremtő célja az értelen fáklya világának kigyújtásával lelkünkben, t.i. hogy a fényt, világosságot és a halhatatlan igazságot szeressük és egész lélekkel keressük, Qnszivünk s lelkünknek nemesítésemás ezrek széppé tevésére eszközül beállítva. Ámde:"Sapientia huius mundi stultitia est apud Deum." /I.Kor. 3,19./ kost nem bölcselkedünk, helyes értelemben afcónban:" iL.tudomány a nyolcadik szentség." /Szál„ sz. Ferenc./ Kedves jó Testvérünlc tul állott az elvek harcain, biztos iráoytü vezette. 0 törekedett a jó pap eszményképét ki ala/kitani önmagában. Sokat, fáradhatatlanul tanult. Olvasott kifogyhatatlanul, állandóan a könyvtárt bújta. ! [indent, de mindent akart tudni. S hogy nem felületesen, bizonyítja az hogy az olvasottakról utólagos vitákat és mások vélemény nyilvánítását kérte. Undent tárgyilagosan fogott fel. Széles látókörben forgott s mindezeket lelke kitermelésére és értékelésére használta fel. Tudományos értekezéseket jegyzett fel magának a fizika, irodalom terén; igy a rádióról, .molekuláról, atomról,elektronról; a modern lirárol, ujabb költőinkről stb. Uinden apróság iránt volt érzéke. Feljegyzéseiben találunk igensok matematikát, geometriát, útleírást, szószedetet, vérnyomás és láz-hőfok lejegyzéseket stb. stb* Kötelességszerű tanulmányainak jeles, kötelességen felüli olvégzéséről nem is szólunk. De önnevelése nem volt egyoldalú:hasznos tanácsokkal is ellátta magát a jellem neveléshez. A lelkiélet könyvei clottc ismeretesek valának. Ezekből alakította ki szépséges psy.chologiáját; igy lett egész egyénisége : jóságos, édesen meJ-eg.v