MAGYAR UMBRIA 1929. 4. SZÁM

KRITIKAI REALIZMUS

kell felelnünk. Állítását: cognitio incipit a, sensibus- elí^x gadjuk. Hanem miféle Ismer-etre van kilátásunk, ha az érzéki tapasztalat, melyből kiindulunk, nem adja a valót? Mily ideákat merithetünk az olyan szemléletből, mely nem a valót jeleniti meg?! És egyáltalában mit mondhatok a valóságról, ha az, amiből meritek nem a való, hanem a lélek produktuma? Túlzott aggályosság! A jel, a szimbólum nineX ellentétben a valósággal és nem lenne igazi jel, ha nem következtethetnénk belőle a jelzett valóságra. Bár állítottuk, hagy az érzet a lélek alkotása, mégis érzet és valóság párhuzamon állanak. Igaz, a lélek felelete teljesen egyéni, de a külöihözik létezők hatására különböző módon felel és hogy igy felel,\az szükségképen!. Ez a harmónia a valóság és érzet között lehetségessé teszi, hogy érzeteimmel ugy dolgozzam, mint ahogy k Skolasztika a fantazmákkal. De hogy a jelenség-világból a va* loságra találhassunk, annak más előföltételei vannak. Az á talános érv éiJi yü logikai principle u m o k , melyek ugy gondolkodásunkat, mint tapasztalatainkat megelőzik. Világban és bennem ugyanaz a logicitás uralkodik és igy világ közt és köztem bizonyos egyneműség van. Ismerés csak hasonlók között lehet: simile simili cognoscituri "Min-* denben kell valami gondolatébresztőnek, tehát a gondolathoz asonlőnak, mondjuk szelleminek lennie amit csak megismerhe ünk". / Trikál J.: A Jelenségekből A Valóságba. 17/ A megismerés aktusa ennek az intelligibilis elemnek a megragadásában áll!; melyről alkalomadtán bővebben fogunk tárgyalni! Ahogy a szó mögött, mely szintén csak szimbólum, meg tudom ragadni a valóságot,a fogalmat, ugy kell érzeteimből is kiragadnom az igazi létezőt, melyet szimbolizált III * Ugy érezzük, a helyes középutat elteláltuií. Kimutattuk, hogy érzéki adataink önállólétezéssel nem bi^nak, s magukban véve értelmetlenek, mint ahogy értelmetlen lenne a hid is, ha az ègyik partot nem kötné össze a másikkal] az ismerő szub jektumot a valósággal. Habár vitattuk, hogy M érzékeink előtt -.feltáruló. világ csak jelenség, Leibnizzel állitattuk is, hogy v. jelenség n bo&e fundatum". Nézetünk vá^ül is nem