MAGYAR UMBRIA 1929. 4. SZÁM

ODAVAGYOK...

A madárral Istenemről Dalolni. Um

oriának kedves völgyét Szent Ferencnek minden léptét Ahol csak járt, ugy szeretném Bejárni; Alve mának sziklaormán A szeretet bábé1-tornyán, Amely soha össze nem dől, Megállni. ügy szeretnek egyszer ottan. Földiektől eIhagyo 11 an, Ilid ön a fold mély álomba. Elmerül, Lint Szent Atyánk oly szegény Imádkozni csendes éjen, Az Istennel beszélgetni Egyedül * Ott szeretnék minden este, likőr az ég kékre festve És ragyogó csillaggal van Beszórva^ Istenemhez égbe kelni, Szerelméről énekelni Ili g csak nem üt az utolsó Nagy óra. Assisibe, oda vágyom, Ahol a kis ibolyákon, Erdőn, mezőn, minden egyes Virágon Boldogságom szerzőjének Az Ur kedves kertészének Ihletését, kezenyomát Találom.