MAGYAR UMBRIA 1929. július

Egy éneklő passzifióra virághervadása. fr. Szilveszter

he zen értjük a "Te gondolataidat s a \e utaidat", melyek má­sok, mint a. "Ni gondolataink és a mi utaink í ;... Oly nehéz jó­ságos nagy, meleg jobbkezed súlyát éreznünk gyönge váltainkon « «Fáj ó bizalommal üzentük meg Neked szent Terézkénk, ki Assuri­tánk által:"Urunk, akit szeretsz, beteg" /Ján.ll,3./Ugy hittük hogy a bizalmas és alázatos ima felhat az égbe- s lehetetlen, hogy ez a kis Terézke, aki már oly sok rozsát hullatott erre a szegény, beteg földre, nekünk is ne hullatna legalább egy ici-pici illatos szirmocskát. - „így hittük, reméltük s mi tör* tént?- Akkor, amikor a lelkek örömben úsztak, üdvözölve a va* tikáni Foglyot, akkor, amikor a viiág mámorban tobzódott s kar­nevállal haláltáncot járt, akkor, amikor minden izzott, lelke­sült és forrott,- ebbe a nagy feneketlen világöröm óceánba egyszerre csak belezugott, beledübörgött a budai ferencesek huszonötmázsás nagyharangja, bus, rezgő mennydörgése s szive­ket tépő, remegő kongással adta tudtára ennek a szegény világ­nak, élőnek és élettelennek, ismerősnek és Ismeret lennek: Em­bertestvéreim! egy értetek égő drága lélekkel kevesebb van e­zen a borús földön.».Katona Celesztin testvér egymás hazába költözött. Szivünkre sürü vad homály búrult, szemünket siró köny­nyek árja önti el, a lelkünk útvesztőre ért, a sötétben meg­remeg. «„Botcrkálo kezünk mécses után kutat, előttünk kérdések súlyos titka kinzó fellebeg:Hát megfagyott imát- kiáltó, eget kérő szavunk?! Mit rejt a bus fekete fátyol?.. Isten titka az, néma, nagy titok... A mi titkunk pedig:néma fájdalom,.. Rozmaringos, passziflorás kicsi virágunk, drága testvér­kénk! reményünk te voltál, utánad fáj lelkünk, sajnáluk tége­det, nem a boldogságot, mely mérhetetlen, örök és melegen kö­rülvesz, de inkább magunkat, tőlünk- szép szivedet, mosolygó lelkedet, csilingelő ajkad muzsikáló dalát, lelkes, ittas vá­gy id édes csendességét, Jézusi várások ispilángos, álmas szép jövőjét...Sajnáljuk azt a sok boldog percet, órát, mely veit Veled minig, általad és benned. Minden mosolyodat, lelked meg­nyilását, szerető és drága megértő nagy szived szerelmes nagy voltát, poéta szellemed gazdag és értékes tulipánládáját. Saj­náljuk álmaid Voldog. jővőségét, vágyaid vágyát, sohasem betellő

Next

/
Thumbnails
Contents