MAGYAR UMBRIA 1929. július

Gárdcnyi Géza világnézete müveiben, II. fr. Kolumban

A jelenlegi értekezésünkben Gárdrnyi világnézetének a már elkapott szálát müveiköl összeszedett gondolat-szöszökből tovább fonjuk. Közken többször aranyszínű gcndclat-szálakat szövünk a sok szürkeszinü fcnál közé, melyek Gárdonyi gondolatainak szépségét és mélységét tükrözik vissza ragyogásukon. Föltétlenül több nézetét nem is értenők meg, ha az állatokról táplált gondolataira napvilágét nem vetnők. Hi szeri a léleknek a lélekvándorlásnál /helyesekben ujratestesülésnél:palingenezis-nél/ - amint majd látni fogjuk,- az egyik állcxiása, állapota az állati testben való tartózkodás, Ugyanis még ilyen állitás is lehetséges!: Ami szörnyűséges szemérmetlenséget a pogányok csak el tudtak képzelni, mind azt felülmúlja a legegyszerűbb mezei virág, s ha ismernétek a liliomok és rózsák paráználkodásait eltávolitanátok oltáraitokról a tisztátalanságnak ezeket a kelyheit, a botránynak ezeket az edényeit." •/ Anatole -France/- Mind a kettőre mondhatjuk:A lélek a világ szeme. Amilyen,a lélek, olyan a szemlélete! 2/ A fiziológiai bölcselőkkel mi is elismerhetjük, hogy r

r a növény is ingerlékeny kétségtelenül. A növények ingerlékenysége tropizmusokban, láncreflexekben nyilvánul meg. Számos növénynek ingert vezető fibrillái sajátszerű érzékszervekkel kapcsolatosak,pl,

Pinquicula. "/Religio. 83 /1924/134/ Defcogy a növényeknek ugyanaz a gondolat és érzésviláguk v^lna mint az embernek?? Ezt nem a sziv, az érzelem, az álmodozás, a poezis"hátha" dönti el, hanem az ész, a, megfigyelés,a bölcselet! A növényeknek ilyen formán való beállítása nem más, mint antropomorfizálás! Teljesen megokadatclatlan Gárdonyi ajkán is a pantheista Maeterlink féle kijelentések, mely szerint: nemcsak az ember, állat, növény érzelmivilága és intelligenciája egy és ugyanaz, hanem a csillagoké is! Az ellenkezőjét bizonyítani ugy véljük teljesen fölösleges, mert a bölcselet axiómája itt is áll: sicut gratis asseritur, ita gratis negatur!- minden tekintetben. A mi bölcseletileg megalapozott nézetünk ez:„ A növény lelke szép, gazdag, fejlő désreképes, állhatatos és bátor lélek. És mégis Öntudatlan !