MAGYAR UMBRIA 1929. február

A BOSNYÁK MISSZIÓK TÖRTÉNELMÉBŐL

1686-ig, a Bánságban és Szerbiában pedig 1716, illetve 1717. Bosznia-Hercegovinában- a ferencesek tulajdonképeni fészkében-» csak 1878-ban sikerült megszabadulniok a szörnyű nyűg alól. Minthogy a bosnyák provincia kiterjedt- Szerbiát és a Bánságot beleértve- egész Erdélyig, a bosnyák atyáknak és testvéreknek igy bőven kijutott a megpróbáltatás napjaiból. Ezen területekre nézve sikerült néha bizonyos föltételek mel let engedélyt - fermant- kieszközölniök a szabad járás-kelés re;

sot a vad hóditök annyira megbarátkoztak a koldus barátok kai, hogy már közmondásként hajtogatták: amerre a török kard dal, ott jár a barát is koldus tarisznyával. A törökök azonban csak addig mérsékelték kegyetlenségüket, csak addig tűrték a barátokat a városokban és más helyeken, mig a szerződé seket, engedélyeket érvényben tartó ajándékok és aranyak nem fogytak ki a franciskánusok alamizsnás- zsákjából. Az engedélyek oltalma alatt nem kolostorokban, - ezt ugyanis gyűlölte a török- hanem egyszerű házikókban laktak , melyeket vagy saját használatukra vásároltak nagy költségen, vagy csak a keresztények vendégszeretetét vették igénybe, Ha ezt meg is engedték nekik nem a szerzetesi öltönyben valu járást. Ennek következtében az akkori keresztény viseletszerinti világi ruhákban jártak, szakált növesztettek és tonzurájukat kis süveggel takarták el. /28/ Az engedélyek és salvus conductus-ok ellenére mégis nagyon gyakran megtámadták őket a törökök az utcákon vagy mezőkön, s pénzt követeltek tőlük. Sőt nem egyszer a kolostorukat is megtámadták és a kapukon betörve roppant károkat okoztak nekik. Persze azután a testvérek különböző ajándékck kai voltak kénytelenek kiengesztelni őket, hacsak nem akarták, hogy életük ellen törjenek. /29/ A török kegyetlen eljárásmódját és a bosnyák feren cesek önzetlen fáradozását nyilvános dokumentumokkal is illusztrálhat j ik. Gróf Nádasdi László csanádi püspök 1722. ]ul. 14. keltezéssel igy ir: n Emlékezetébe véssük mindazoknak, akiket illet, hogy a Bosxía- Argentina! provinciához és Szent Ferenc rendjének obszerváns ágához tartozó atyák a mi egyházmegyénk ben eddig a lelkek iránt szorgalmas gondot tanúsítottak.^-