MAGYAR UMBRIA 1929. február

A BOSNYÁK MISSZIÓK TÖRTÉNELMÉBŐL

A BOSNYÁK MISSZIÓK TÖRTÉKEIMÉBŐL. A pezsegai szerb püspök is adót követelt a katolikus néptől, még a ferencrendi zárdáktol is, s midőn ezt megadni vonakodtak, 1670-ben feljelentette őket a budai pasának, ki a szerzeteseket fogságba vetette és csak nagy váltságdíjért bocsájtotta szabadon. Később ugyanez a püspök ugyanilyen cimen bepanaszolta őket, s ekkor többet közulök nehéz láncra verve Konstantinápolyra hurcoltak./18/ Cyrill, konstantinápolyi pátriárka és a budai vezir pedig már 1635-ben vad üldözést indítottak a katolikusok és a franciskánusok ellen./19/ Ekkor is csak nagy váltságdíj fejében szabadultak meg e komoly veszedelemtől. A szerb behodoláshoz hasonloan viselkedett a bosnyákok nagy része is. Nemhogy ellenállást fejtettek volna ki,a mindenkit muzulmánná tenni akaró hóditokkal szemben, hanem ellenkezőleg - s főként a nem-katolikus bosnyákok,- késszégesen engedtek a téritÖ politikának. A nép nagy része, s ami a lő, az egesz bosnyák nemesség nem gyávaságból vetette magát a mohamedánizmus karjaiba, hanem az eltörökösödés" vallási gyűlölködésből történt, amely a bogumilok/katharok,patarénok/ és a katolikusok kőit uralkodott. Az előbbiek ezzel bosszút akartak állni elnyomoikon, s e lépésüknél nem mondottak le a reményről, hogy a legközelebbi jövőben a bogumilizmus ismét elterjed az előbbi arányokig. Azonban idővel a renegátok annyira megbarátkoztak uj hitükkel, hogy megszállva a városokat és a földbirtok használatában maradva, teljesen megfeledkeztek vallási törekvéseikről. Sőt a mohamedánizmus oly erőt vett a délszlavokon, hogy a bosnyák mohamedánok a legfanatikusabb ellenzői lettek minden, vallási ujitásnak*/20/ Az igy megváltcfrott helyzet már világosan, mutatja Aj

^