MAGYAR UMBRIA 1929. február

GÁRDONYI GÉZA VILÁGNÉZETE MÜVEIBEN

most, hanem az értekesésünk végén szögezzük lel Nézzük tehát mindezeknek az előrebocsájtása után milyen sajátos látószögéből kifolyólag a bölcselete. Hogyan gondolkodik a növény-, s állatvilágról? Iliként vélekedett a csillagok- s annak lakóiról? Az ösztönről és a házasságról mi volt a véleménye? Buddhista volt-e, vagy más valláshoz tartozott-e?? Miigént vélekedett az emberi lélekről és annak vándorlásáról? Hogyan szerepelnek nála a katholikus egyház szolgái? stb. Ezekről szándékozom hosszabban-rövidebben irai. Igaz, ezen kérdések tárgyalásával nem meritem ki Gárdonyi lelkivilágát, nem rajzolom le teljesen, de ugy gondolom, ennyi is elegendő a kitűzött célnak az elérésére, mert a többi szempontok és nézetek ezekből már kikövetkeztethetők! Amely müveit legfontosabbnak tartottam, azokból hozok Idézeteket, mégpedig olyanokat, melyek az iro gondolatát leginkább,leghüebben fejezik ki. Többi müveire pedig csak hivatkozom alkalom adtán, jelezvén, hogy ugyanazon gondolatai itt?is ott is megtalálhatók! I. NÖVÉNYVILÁG . 1. Virágok. Midőn Gárdonyi lelkét be akarjuk mutatni, lehetetlen, hogy legelőször lelkének ne a legbájosabb szinét,szeretetének legkedvesebb tárgyát, fantáziájának birtokosát, azaz ne a virágokat mutassuk bel De nekünk, Szent Ferenc fiainak is töl^bször kedvesek lesznek a következő sorok, raert Atyánkra emlékeztetnek. Sőt gyakran mintha csak Öt hallanók, amint^a virágos Umbria hegyeit és völgyeit járja; beszélget a virágokkal* elmélkedik róluk, és általuk az Isten végtelen gazdagságáhdk emelkedik.