MAGYAR UMBRIA 1928. október

A BOSNYÁK MISSIOK TÖRTÉNETÉBŐL

véreknek el kellett viselniok a katholikus hitért. Rendünk krónikás könyve megemlit még néhány atyát és testvért, kik különböző időben Boszniában a heretikusoktöl vértanúságot szenvedtek. Ezek: P. Karochiai Miklós, P. Reginai Benedek, P. Digiadra Gergely, és Fulgentius Tamás laikus testvére/S/. S ?. Miklós páva is 1420-ban ugy emlékezik meg a boszniai ferencesekről, mint akik segédkezet nyújtottak a ragusai köztársaságnak a szakadárok és hitetlenek megfékezésében, it akik a keresztények vérében folyton tomboltak, őket üldözték, javaiírat jogtalanságokkal illették és nagy kárukra voltak. 7100. Ha a hithirdetők nyertek is olykor nagy engedményeket Bosznia uraitól, az is csak addig biztositotta fáradságuk gyümölcsét, mig az ország urat nem cserélt. Egyes, félelmet nem ismerő franciskánusnak fellépése egyengette ugyan a hit és egyesülés útját, de hogy a királyok és bánok kétszinüsége miatt mily nagy lehetett a szakadárok és eretnekek tömege Boszniában, azt mi s m bizonyitja jobban Márchiai sz. Jakab eseténél, aki pogánynak nevezvén odahagyta az országot./11/. A küzdelem a ferencesek és az eretnekek között változó szerencsével folyt addig, mig a török be nem tette a lábát ebbe a szerencsétlen országba. 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, s ezzel mintegy előre rátette kezét a Balkánra. Nem is késlekedett sokáig, mert már 1463-ban Boszniában tanyázik. Az a szörnyű kegyetlenség, mely útját jelzi, a velencei köztársaságnak a római császárhoz irt leveléből világosan kitűnik. így ir ugyanis a boszniai királyság nyomoráról: „A legbölcsebb urnák, a császárnak...Azt a fájdalmat, mely fölséged lelkét, -ugy látszik - a boszniai királyságnak és magának a királynak szerencsétlenségéről szóló hir miatt elfogta, mi könnyen elismerjük. Mert ugyan ki ne fájlalná lelkéből ezt, aki a kereszténység bélyegével van megjelölve? Avagy ki volna képes könnyeit visszatartani, ha látná, hogy a barbárok a keresztényeket részint kegyetlenül lemészárolják, részint a legocsmányabb szolgaságba hurcolják,

s ők a gyalázatos ellenség kénye-kedve szerint minden méltatlanságot eiszenvednek?

u/12/ Valóban rettenetes az, amit a nyáj és pásztorai még in-