MAGYAR UMBRIA 1928. október

A BOSNYÁK MISSIOK TÖRTÉNETÉBŐL

A bosnyák missiókat két felekezet tette nehezekké: a dühös eretnekek és szakadárok, s a pogány törökök. Hogy egyik féllel szemben sem volt könnyű megvédeni a katholie izmust, azt bizonyítja az a körülmény, hogy a domonkosok 47 évig küzdöttek az eretnekekkel anélkül, hogy nagyobb eredményt tudtak volna felmutatni. Meddő fáradozásuk után 1280-ban abbahagyták nehéz missiőjukat, s IV. Márton pápa 1291-ben, VIII. Bonifác pedig 1298-ban a ferencrendieket bízta meg a bosnyák patarénok megtéritésével/5/. Ez a térítés oly sok bajjal s nélkülözéssel járt, hogy a Boszniában működő testvérek nem egyszer betegedtek bele missiójukba. A magyar királyok - mint I. Károly, Nagy Lajos és utódaik,- megtettek ugyan tőlük telhetőleg mindent, hogy az atyák téritő munkájáfcat megkönnyítsék, de sokszor igen kevés sikerrel. így például I. Károly kegyelméből Bosznia bánjává lett Kotromanics kész volt a király óhaja szerint eljárni az eretnekekkel szemben, -persze Ígéretben,- de mikor tettre került a sor, politikai èkâkbol nem mert fellépni a bosnyák patarénok ellen. Félt ugyanis attól, hogy szigorú eljárása folytán fellázadnak és a szerb királyhoz pártolnak. Később az ügyek ugy rendeződtek, hogy a franciskánusok már intézményesen folytathatták téritő munkájokat. Ugyanis maga XXII. János pápa felszólította Károly magyar királyt, hogy- mivel a heretikusok több különböző helyről a boszniai fejedelemségbe sereglettek'',- tekintélyével támogassa Fábián testvért, akit hitvizsgálcul küldött ki./6/. Nagyobb eredményt azonban csak Nagy Lajos alatt értek el, amikor hatáskörük Bolgárországra is kiterjedt. Szinte legendába illő az a siker, melyet rövid időn belül az országban elértek: 50-60 nap alatt ugyanis '"200,000 embert kereszteltek meg/7/. Mégis a nagy reményben, hogy így folytathatják, a szakadár papok és szerzetesek /kalugyerek/ fondorkodásai miatt megakadtak s a térítés nehezen haladt előre. Sőt, mikor Vlajkó, havaselyi vajda hirtelen támadása következtében Bodo, vagy a most ugy nevezett Viddin városa a vajda kezébe került, 1369-ben a szakadár kalugyerek a legádázabb düh-* vei rontottak az atyákra, hogy a vitatkozásokban ért megszégyenüléseik miatt bosszút vegyenek rajtuk. Fermendzsin, a bosnyák történelem legnagyobb ismerője,