MAGYAR UMBRIA 1928. április

Tárca - Ad Primam

Mikor alél a sarki-csillag, Hajnalvizekben elmerülten Kegybalzsamodba-.. megmerítem Lelkem kicsinyke mécsesét. Aztán pirosra ég a hajnal, Mögötte izzik egy arany Nap, Milyen csodás

9 h.a. fátyla lebben, Szememnek ép egy pillanat csak, Bizony, nekünk egy pillanat csak, Amig fölöttünk elrohanhat. Azért megyek én csak Tehozzád, Tenger tüzekre szomjúhozva, Melyeknek lángoló világát Örök Napod szivemre hozza És égö lelkemnek árva kobza Lángolva zeng egy hattyúdal... Fr. Celesztin