MAGYAR UMBRIA 1928. április
Tárca - Régmúlt - Napraforgó
Olyan a gyermekkor, mint elomló fénysugár, melyet harmaïosan leheltek a tündérek. Vajdahunyad. Fr. Krizolög. RÉG KULT,.. Benőtte már az idők mohája, Selymes bársonya avarrá aszott... Emlékezés?...kialudt világi., ,_rnvfolt sötétje valóság lelett. í égis forró, izzó lávatenger Hulláma perzseki ? leIkeme ti Oszlik a köd».. s néma feledés Nyomában, fellángol újra. a tűzi * Ember sorsok rejtélyei között Bíbor csókja a jelen könnyeket: l rva s águnk b ánat árjait Szárítgatja és mult idők felett Felcsillan a jövő dicső tavasza..* V-Hunyad. Fr. Irén. MPEAEORGG. Kiélt ugarba szórtak gyom közé Dologbafáradt kérges nagy kezek, Gondolva hogy ha épen felnövök Csikónak tör majd egy sovány gyerek. Es én magasra nőve izmosodtam Fig -elmaradtak lenn a bus gazok. Kaga sbavág y on napra bokrosodtam. A földre dőltek csendesen azok.
