MAGYAR UMBRIA 1928. április

Missiós élet - Néhány szó a missiókhoz

cáknál tarunk lelkigyakorlatot,kiknél az ilyen ajándékozá­sok azintc eIkerülhetclenek. Egy mi s szó s beszédet mondani nekik, mikor az egyesülés utjárul beszélünk, t.i., hogy mi módon egyesülhetünk Krisztussal, aki éhezi-szomjazza alel­kek üdvét,az apostoli, missziós muni,át illetőleg hogy mi­kép lehetek Krisztussal apostola a pogányoknak is anélkül, hogy közéjük mennék.- Kennyi eredményt lehetne ez uton is elérni a kulmissziot illetőleg, mennyi rekölcsi és anyagi fakadna el&ból számukra és az adakozóra is. Csak találé­kony, apostoli lélek kell hozzá.- S fóleg a kiilmissziot il­letőleg nem szabad el-felejtenünk., hogy az anyagi forrás ­annyival inkább is fontos, mrt nem elég csupán misszionári­ust küldeni, hanam a missziót fenn is kel] trrtani, sokszor a megtértek megélhetését biztosítani és ami a legfőbb a ­missziós iskolák, korházak jelenét, jövőjét biztos alapra helyezni. De, ha már a külmis sziok anyagi támogatásáról teszé­lünk, ne feledjük el, hogy a történele m, mely az élet mes­tere, itt is segítségünkre jön. Ugyanis a külmis sziónak min­dig volt két fó ellensége: az eretnek szekták konkolyhinté­se és a misszionárius fehér arca./6/­0, ha az arianizmus ádáz ellenségeskedése nem zavarja meg a szép irányban fejlődő missziós mozgalmat a népvándor­lás népei kőzött az Őshazában,, ha ellenségeskedő rágalmak­kal nem teszik sokak előtt gyűlöltebbé az oly nem szívesen látott fehér arcot, akkor talán sohasem lépett volna Euró­pa földjére eza nép, hogy vandal módra pusztítson és megbe­csülhetetlen kultur -kincset tegyen tönkre, akkor nem dőlt volna meg Roma, hanem a keresztény égisz alatt soha el nem ért magasságokba emelkedett volna.- Ki tudja, hói lenne ma már az evangélium szent ügye!, ha ez igy történik?- Azonban, haa múlton siránkozunk, tanuljunk meg ugy cselekedni, hogy ne kelljen majd egykor rajtunk is igy sírni. Fa nagy politikusok, szociológusok aggódó lélekkel be­szélnek és keresnek orvosságot a félelmetes „ sárga veszem dekem t :ellen/7/ésjoggal, mert, ha egyszer tudatára jon és ki­használja -pedig ehhez már közel van- Japán és Kina felbe­csülhetetlen kincseit ember anyagban,lelki milyenség és ter­mészeti kincseiben, akkor Nyugat fizikai, materialista kul­túrájának vége, mert eljött a leszámolás ide je.-S ez nem -94-

Next

/
Thumbnails
Contents