MAGYAR UMBRIA 1928. április

Missiós élet - Néhány szó a missiókhoz

1 S talán jobb ahelyzet nagyvárosaimban? kevesbbé,hisz amunkások tizezrei vannak a szociáldemokrácia, a kommunizmus szemetkápráztato, lelket elbutitorabságában. Vájjon nem megrendítő valoság-e az, hogy I926. jul. Itöl I927.jun. 3o-igI,531,933 pengőt, azaz több mint tizenkilenümilliárd koráát költött a magyar szociáldemokrácia pártcélokra" ,mely óriási ósszegetI26,26o szegény magyar mu-nkás zsebéből vettek ki./4/S talán zsidók vagy refomátusok e sze-» gény elkábitottak?0 nemi legnagyobbrészben katolikusok. Hol vannak a tanyák népének és e szegény városi munkások nagy apostolai? Nincsenek! Nincs papjuk, vagy, ha van, akkor oly ; kevés, hogy nincs ereje a nagy munkához» Nekünk még nincsennek Schuch abbéink, kik akergeékezü Istenember eszméjét vésik a munkások lelkébe.Istenem*pedig de kellenének;/\ / Nagy baj az is, hogy még nem kiforrott apapi tudományunk. Nem foglalkozunk az oly fontos társadalomtudománnyal,értékbëicselettcl, miként ezt anagy külföldi szemináriumo k, s z G r S zeb.esrendi föiákolákon oly nagy haszonnal teszik. Nem tudunk Ítélni e téren, mert nincs hozzá képzettségünk és igy nem Is tudjuk kivenni a részünket az ilyirányu vezetésből, amivel ped'ig rengeteget érnénk el. Nincs kifejlett gyakorlati érzékünk a theológiai kurzusok alatt magunkbaszedett szent, de teo-rétikus kincsek értékesítésére. Ennek is nagy hiányát érezzük, főleg misszióinknál. Ezekből azonban világos, hogy nemcsak számarányban, hanem tudásban is alatta állunk masországi pap és szerzetes -testvéreinknek. De nagyon halkan azt is be kell vallanunk, hogy papi-szellemünk is hagy kívánnivalót hátra. Ezen azonban leginkább az egyén segíthet, mig a másik két hiány inkább közorvoslást kiván. De végeredményben mi következik ebből? Az, hogy nincs meg a bel- és külmis

sziokhoz a legszükségesebb: a nagyszámú, jól felkészült és szentéletü papság, szerzetesség. A belmisszionk igy igen gyenge, a^külmis s zionk meg szinte- semmmi, pedig itt az Ide és nekünk*Is ki kell venni mér részünket a külmissziókböl. De hogyan, hiszen, ha elengedünk t$!)b*;kot*>á%. ariug#is fc^vSfcs-saMi. Mteí^íírktel, akkor mi lesz az oly gyc?ngén-álló belmissziónlckal? Pedig ki ne tudná azt, hogy az eredményes külmissziu létfeltétele a 'biztos-alapu bclmissziü^mely a szükséges szukkreszcenciát, a szükséges -9o-