MAGYAR UMBRIA 1928. április
Szellemi és lelki élet - Homály a szentségi böjt körül
HOMÁLY A SZENTSEGI BOJT KORUL. s-Y^n vasutak általános elter jedettségnek örvendenek ugyan CU-J j de kivétel ebben a nemes és vitézlo t tSagyrománra" "Es 1 ez volt talán az oka annak, hogy minket ki érdemült noviciusokat egy szép napon felültettek, nem vasútra, sem autóra, hanem két kóboros szekérre, nyilván azzal a kézzel fogható szándékkal, hogy Mikházáról elszállítsanak Székelyudvarhelyen át Csiksomlyóra. És tényleg be is érkeztünk, a döcogéstől éhesre rázva és kissé átfázva Székelyudvar-helyre pont éjféli 12 órakor. Bedöcögtünk a zárdába azzal a vigasztaló tudattal, hogy jót vacsorálunk és reá nagyot alszunk. Az ám, csakhogy baj van löpecen: elmúlt már 12 ora, le van fújva a vacsora, mehetünk egyenesen aludni. Inkább nem eszünk de reggel a szent áldozáshoz szeretnénk járulni. Igen ám, csakhogy kutyául éhesek vagyunk; itt kell valamit tenni,hogy a kecske is jól lakjék, a káposzta is megmaradjon. A Magiszter Atya erre ekép oldotta meg a kérdést: ehetünk nyugodtan kedves fiaim, egészen 1 óráig, hiszen 1 orával előbbre vagyunk itt Romániában, mig Magyarországon most még csak fél 12 az óra. Nekünk se kellett több biztatás, termesze tesnek látszott előttünk a dolog, na aztán mi is magyarok volnánk vagy mi, ha mindjárt Romániában is.Nyugodtan ettünk 1 óráig és velünk a Magiszter Atyánk, másnap pedig a szent áldozáshoz is járultunk, a szentmiseáldozatot pedig bemutatta Magiszter Atyánk. Ez történt 1922-ben. Akkoriban ezzel a böjti kérdéssel nem törődtem, de nem voltam vele egészen megelégedve. Néhány év elmultával újra f'elszinre került a dolog papi körökben is .Egyesek bizonyosra vették azt, hogy a pap a szentmise előtt, a hivő a szent áldozás előtt ehetik és ihatik itt Romániában. Az erdélyi