Szent Bonaventura: Szent a szentről. Assisi Szent Ferenc életrajza (Budapest 1942)

III.FEJEZET. Szerzetet alapít és jóváhagyatja rendszabályát

madiknál pedig: Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen engemß Mire a szent férfiú ezt mondotta: — Ez az életünk és szabályunk, s mindazoké, akik társaságunkhoz óhajtanak csatlakozni! Menj tehát, ha tökéletes akarsz lenni és tedd, amit hallottál! Később nemsokára ugyanazon Lélek még öt férfiút hívott meg, akikkel Isten fiainak száma hatra teljesedett. Ezek közül a harmadik hely az Istennel eltelt Szent Egyed atyának jutott, aki különösen érdemes az említésre. Utóbb ugyanis magasztos erények gyakorlásában tűnt ki, ahogy azt az Ür szolgája előre megmondotta. Ez az Egyed bárha tudatlan és egyszerű ember volt, mégis a rendkívüli szemlélődés magaslataira emelkedett föl. Idők múltával aztán ezeknek az állandó gyakorlatoknak annyira nekiélt, hogy sűrűn elragadtatásba esett, amint azt saját szemeimmel magam is láttam. Szinte úgy tetszett, hogy az emberek közt inkább angyali, mint emberi életet él. [ 5. Az Ür ugyanaz időtájt említésre méltó látomást mutatott Assisiben egy becsületes életű, Szilveszter nevű papnak, akinek Ferenc és társai életmódja és útja emberileg visszatetszett. Am, hogy vakmerő ítélkezésbe ne essék, égi kegyelem látogatásában volt része. Almában azt látta, hogy egész Assisi városát valami iromba sárkány veszi körül, amelynek szörnyű nagysága miatt az egész vidék üldözésnek volt kitéve. Azután úgy látta, hogy Ferenc szájából égig érő arany-kereszt nyúlt elő, amelynek teteje az eget érintette, karjai messze a föld széléig terjedtek. Ennek láttára a rettentő és undok szörnyeteg megfutamodott. A látomás háromszor megismétlődött. Ezt ő égi jelnek vette, s az Isten emberének és társainak sorjában elbeszélte. Nemsokára aztán elhagyta a világot és Krisztus nyomdokaihoz oly állhatatosan ragaszkodott, hogy a rendben való élete hitelesítette azt, ami a világban látomása volt. 6. E látomás hallása mindazonáltal nem tette Ferencet kérkedővé, hanem Isten jóságát ismerte föl jótéteményeiben, s egyre inkább föllelkesítette a régi 6) Mt. 16, 24.