Szent Bonaventura: Szent a szentről. Assisi Szent Ferenc életrajza (Budapest 1942)
II. FEJEZET. Tökéletesen Istenhez tér és megjavítja a három szentegyházat
hogy lelki-testi betegségek csodás meggyógyításában is rendkívüli eredményeket ért el. A sok közül elmondok egy esetet, amely az Isten emberének hírét széltében ismertté tette. Spoleto környékén egy embernek száját és állkapcsát valami szörnyű betegség sorvasztotta, s hiába volt ellene minden orvosszer. Történt, hogy éppen amikor a szent apostolok segítségéért sírjukhoz való zarándokútjárói tért haza, találkozott Isten szolgájával és buzgóságában csókolgatni kezdte lábanyomát. Az alázatos férfiú nem tűrhette ezt, s mikor lábát is csókjával akarta illetni, ő csókolta ajkon a beteget. Abban a pillanatban, amelyben a poklosok szolgája, Ferenc, hősi jámborsággal érintette szent ajkával az irtóztató sebet, eltűnt a betegség és a poklos teljesen visszanyerte óhajtott egészségét. Nem tudom mit kelljen jobban megcsodálnunk: az alázatosság mélységét-e a kegyes csókban, vagy az életszentség erejét a csodálatos gyógyulásban?.., 7. Minekutána Ferenc Krisztus alázatosságában megtörzsökösödött, a keresztről elhangzott, Szent Demjén templomának tatarozását kötelességévé tevő parancs teljesítésére gondolt. Ez okból visszatért Assisibe, hogy ott legalább kéregetéssel engedelmeskedjék az isteni szózatnak. A szegény Megfeszítettnek szerelméért félretett minden szégyenkezést, s azok között koldult, akik között előbb bőségben élt; gyönge testét pedig bőjtöléssel és kőhordással sanyargatta. így aztán a nevezett szentegyház kijavítása Isten segítségével és a jámbor polgártársak közreműködésével el is készült. Hogy a munka után testén a tunyaság ne legyen úrrá, attól a különös, őszinte és igaz kegyelettől vezetve, amellyel az apostolok fejedelme iránt viseltetett, utóbb Szent Péternek a várostól kissé távolabb eső temploma kijavításához látott. 8. Végül ezt is befejezve arra a helyre ment, amelyet Porciunkulának neveznek, ahol elhagyatottságban és senkitől se gondozottan a Boldogságos Szűznek, Isten Anyjának régi szentélye állott. Mikor Isten embere ezt ilyen elhagyatottságban meglátta, a világ Ürnője iránt érzett buzgó ájtatosságból ennek a