Szent Bonaventura: Szent a szentről. Assisi Szent Ferenc életrajza (Budapest 1942)

Függelék.Halála után történt néhány csodája

több darabra tört tányérját visszaegészítette. Egy marchiai montealmói embernek meg darabokra tört ekevasát állította egybe. 4. A sabinói egyházmegyében egy nyolcvan esztendős anyókára meghalt leánya csecsemőt hagyott hátra. A szegény néni tejnek is híján volt, s egy asszony sem találkozott, aki a szomjas kisdednek legalább egy csepp tejet adott volna. Azt sem tudta, kihez forduljon. Az elgyengült csecsemő mellett minden emberi segítség nélkül egész lelkével könnyek között kérte Szent Ferenc segítségét. Meg is jelent tüstént az ártatlanság kedvelője és ezt mondta neki: — Én vagyok Ferenc, ó asszony, akit annyi könnyhullatás között kértél. Nyújtsd emlőidet a kisdednek, mert az Ür bőséges tejet ad neked! Az anyóka teljesítette a Szent parancsát és a 80 éves asszony emlői bőségesen ontották a tejet. Mindenki tudomást szerzett a Szent e csodás ajándékáról és sokan szemtanúi lettek e rendkívüliségnek, s mivel a szemmel látottakat senki se tagadhatta, mindannyian Istent dicsérték a Szent csodás hatalmában és jóságában. 5. Spoletóban egy házaspár fia miatt, mint örökös szégyen miatt kesergett. Kezei ugyanis a nyakához, térdei a melléhez nőttek és szinte szörnyeteg-forma volt. Különösen az asszonynak fájt ez, és sokat imádkozott Krisztushoz és kérte Szent Ferencet, hogy rajta, szerencsétlenen és gyermekén segíteni kegyeskedjék. Egy éjjel aztán, mikor elnyomta az álom, megjelent neki Szent Ferenc, kegyes szavakkal illette és vigasztalta őt. Meghagyta neki, hogy a neki szentelt szomszédos helyre vigye el gyermekét, s az Ür nevében öntse le az ottani kút vizével és egészséges leszen. A Szent parancsát vonakodott teljesíteni az asszony, de az másodszor is felszólította őt. Sőt harmadszor is megjelent és őt gyermekével együtt az említett hely kapujához vezette. A buzgóságból szintén odaérkező többi nemes asszonynak is elbeszélte látomását. Az ő segítségükkel aztán a barátokhoz vitte gyermekét. A kútból vizet merítettek és a közülük legelőkelőbb megmosta a nyomorékot. Mire