Szent Bonaventura: Szent a szentről. Assisi Szent Ferenc életrajza (Budapest 1942)

Függelék.Halála után történt néhány csodája

3. Egy Massa-tartománybeli burgói lovag Szent Ferenc műveit és csodáit szemérmetlenül fitymálta. A Szenthez zarándoklókat gyalázkodásokkal illette, a ferencesekre pedig ocsmányságokat kent. Egy alkalommal nemcsak kikezdte a Szent dicsőségét, hanem még a következő gyalázkodással is tetézte bűneit: — Ha igaz, hogy ez a Ferenc szent, testem eme kard áldozata lesz, ha pedig nem szent, épen maradok. Isten haragja nem odázhatta el a méltó büntetést. Nemsokára mikor unokáját szidalmazta, az kardot ragadott és hasbaszúrta. Még aznap meghalt a gyalázatos, hogy mások is megtanulják Szent Ferenc csodás tetteit nem káromló szavakkal illetni, hanem dícsérően magasztalni. 4. Bizonyos Sándor nevű bíró, akiket csak tudott, elvont mérgezett nyelvével Szent Ferenc tiszteletétől. De az isteni igazságosság megfosztotta nyelvétől: hat éven át néma volt. Amivel vétett, azzal bűnhődött. Mély bánkódás töltötte el azért, hogy a Szent csodáit gyalázta. S a könyörülő Szent boszszúja nem maradt állandó, mert megszánta a bűnbánót, a hozzá alázatosan esengőt és visszaadta neki beszélőképességét. Ettől kezdve aztán előbb káromló nyelvét a Szent magasztalására használta, s így megbűnhődése javára szolgált. X. §. Különféle más csodák. 1. A Valve-egyházmegyebeli Castro Galiániban volt bizonyos Mária nevű asszony, aki Krisztusnak is, Ferencnek is buzgón szolgált. Egy nyári napon munkába indult. A perzselő nap tüzében víznek híján már-már elalélt a szomjúságtól. Egyedül állott egy kopár hegyen, s ájultan terült el a földön, miközben buzgón kérte Szent Ferencet gyámolítására. Nem hagyott fel az imával, de azért a munkától, szomjúságtól és hőségtől kimerülve kissé elszenderedett. Ekkor megjelent neki Szent Ferenc s nevén szólítva őt, így beszélt hozzá: — Kelj föl, igyál a vízből, amelyet neked és többeknek nyújt az isteni kegyesség! E szózat hallatára az asszony megerősödve föl-