P. Takács Ince: Boldog Pármai János A béke anygala (Budapest 1930)

VII. fej. Pármai Jánosnak fölmentése a rendfőnökség alól. Ügyének vizsgálata bírói úton. Halála.

szont a szigorúbb irányúakat szintén nem elégítette ki Jánosunk személye, mivel velük szemben ő mindig pártolta a nagy zárdákat és óhajtotta, sőt előmozdította a rend tudományosságát ; azonfelül okadatolt enyhítéseket is eszközölt ki a Szentszéktől. Mindezek pedig a spirituálisok ellen történtek. így tehát érthető az egyik vagy másik irány képviselőinek igyekezete, akik rábírták a pápát, hogy Jánost mondassa le a rendfőnökségről. Ilyen körülmények között legvalószínűbbnek tartjuk Bolognai Peregrin állítását Pármai János lemondását illetőleg, amely szerint tehát Boldogunk nem teljesen önként mondott le, hanem a pápa tanácsából. 2. Mint minden nagyembernek, Jánosnak is még több megpróbáltatást kellett kiállania. Az itt vázolandó eljárásban mutatott hősies türelme és rendíthetetlensége talán legjobban bizonyítja nagy lelkének szilárdságát. Pármai János a hivatalától való fölmentése után Grecco festői magányába vonult. Ezt ő saját maga kérte ; kérését teljesítették is. Tévednénk azonban, ha azt hinnők, hogy Greccoban nyugodtan élhetett lelkének és istennek. Az elleneitől elhintett rágalmak és gyanúsítások mind sűrűbben zavarták fel csendes remeteségét. Azt is meghallotta, hogy ezeknek a ráfo-