P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)
I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - PORDENONEI BOLDOG ODORIK NAPKELETI UTAZÁSAI A XIV. SZÁZADBAN
Amíg ezek a missiós rajok elindulnak Örményország és Perzsia felé, sőt azon túlra, az említett Aithon egyenesen megkérte a ferencesek generálisát, hogy küldjön neki apostoli lelkű munkásokat. A rendfőnölmek épen kapóra jött ez a meghívás: Raymundus Gaujredi generális (1289—95) azonnal elküldötte az anconai Marcában feltünedező szigorúbb irányú, de békétlenséget előidéző rendtársait, a spirituálisokat, akiket Örményországban a király „mint az ég angyalait" fogadott. Csakhamar az örmény királyi család és nép kedvenceivé lettek ezek a hithirdetők, és fáradhatatlanul működtek az országban 1293—94-ig. íme, valóságos misszionáriusjárás volt épen azokban az évtizedekben, amidőn rejtekhelyén, remeteségében nagy feladatára készült Fra Odorico. A magányban érlelődött meg benne a világraszóló vállalkozás gondolata. Itt szánta el magát arra, hogy minden nehézség és bárminő ellentétek mellett is elmegy a tengerentúlra, hogy többi rendtársai példájára ő is hirdethesse Krisztust és ha kell, szeretetből és kegyeletből vérét is ontsa érette. Tény, hogy az egyik, XIV. századbeli följegyzés azt állítja róla, hogy ex devotione vagyis buzgóságból, átadásból ment el Keletre. 6 Az a belső hajtó erő tehát, amely Istenből táplálkozik és a Piancarpinék, Rubrukok, spirituálisok és Montecorvinók rendtársi példája volt az, amely útnak indította Boldogunkat az Űr napkeleti szőlőjébe. De mikép juthatott eszébe, hogy Perzsián keresztül Kínába menjen egészen Kambelikig? E gondolat megszületése a már vázolt lelki hatóerők mellett nála abból a területi körülírásból is származhatott, amelyet épen az ő kisázsiai működése idején a pápa a dömés és ferences rend között foganatosított az intenzivebb missziós munka megkönnyítése végett. Odorik véglegesen 1314-ben indult el Kisázsiába, ahol Örményország és Perzsia katolizálásában mutatott föl bőséges aratást; innét azonban — úgy látszik — egy ízben Itáliába is visszatért. Mivel azonban olthatatlan módon lépett föl nála a tovább Keleten élő népek megtérítése, azért újra visszajött, hogy * Chronicon XXIV. Generalium, in Analecta Franciscana, III. 499.