P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - FRA JACOPONE DA TODI „EGYHÁZPOLITIKÁJA"

jött esemény, hogy Colonna Jakab bíboros ellen saját testvérei a pápához folyamodtak és bíboros bátyjukat bevádolták azért, hogy mint a családi vagyon kezelője, előnyben részesíti az unokákat a testvérek kárára. Bonifác Jakab bíborost testvérei kárának megtérítésére kötelezte. E miatt Jakab, aki különben erényes életű és jámbor ember hírében állott és a spirituálisok rajongó tisztelője volt, olthatatlan ellenszenvvel viseltetett a pápa iránt és még jobban összefogott a spirituálisokkal. Mivel ilyen okokból a lappangó szikra lángralobbanása szinte elkerülhetetlen volt és mivel a pápa tartott a Colonnák erejétől és félt tekintélyüktől, azért azt követelte tőlük, hogy három, Róma körül fekvő várukba: t. i. Palestrinába, Colonnába és Zaccarolo várába fogadjanak be pápai katonákat. A bíborosok erre nem voltak hajlandók, ép azért minden összeköttetést megszakítottak a pápával. Colonna Jakab bíborosnak 1311-ben történt vallomása nyomán (P. Denifle, Möhler közlik) az éles harcban 1297 május hónapja volt a legkritikusabb időpont, amely mindkét félnek hátrányára szolgált. 1297 májusa a pápa és a dacoló bíborosok közötti heves „jegyzékváltásnak'' a hónapja volt. Május 2-án ugyanis a pápa megcitálja Colonna Jakab és Péter bíborosokat, hogy velük leszámoljon. Május 6-án meg is jelennek előtte a bíborosok; eme kihallgatás következtében május 6—9 között a pápától követelt föltételekről tárgyalnak Colonna Istvánnal. Mivel ezek a tárgyalások eredményre nem vezettek, jól tudták, hogy nem teljesítve a pápa követeléseit, ez őket ki fogja közösíteni. Azért önmaguk igazolására május 10-én Longhezziben egy manifestumot bocsátottak világgá Bonifác ellen, amelyben kétségbe vonják törvényességét és azért egyetemes zsinathoz föllebbeznek. Ezt a hírhedt manifesztumot három spirituális is aláírta, akik között volt Fra Jacopone da Todi. Ez a dokumentum tehát bizonyítéka annak, hogy Jacopone a Colonnák politikai felfogását követte, azoknak pártfogását igyekezett a maga számára biztosítani. A körülmények szülte érdek hozta őket össze. Igaz, mindegyik más indítóokból volt ellensége VIII. Bonifácnak: a Colonnák ghibellin érzelemből, sértett hiúságból, Jacopone pedig azért, mivel a spirituális túlbuzgóságot ez a pápa elejtette — de mindegyik fél abban megegye-