P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT ERZSÉBET TISZTELETÉNEK NYOMAI HAZÁNKBAN

Azóta is gyakrabban tették ihletük tárgyává magyar művészek Szent Erzsébetet. A legújabbak közül pedig egyesek nemzetközi viszonylatban is jó nevet szereztek maguknak Erzsébet-képükkel. Ilyen pl. a győri születésű Liezen-Mayer Sándor (1839—1898) Szent Erzsébet fest­ménye, amely e nemben egyike a legszebbeknek. A mű­vész düsseldorfi tartózkodásakor festette e képet a Ma­gyar Képzőművészeti Társulat rendelkezésére. Rajta Szent Erzsébet fejedelmi, hermelines palástú alakja az előtte térdelve nyöszörgő, karján gyermekét szorongató anya részére leoldja köpenyét. Ugyancsak meg kell em­lítenünk Spányik Kornél (sz. 1858) nagyhatású Szent Er­zsébet képét. Ű j abban mind többen foglalkoznak vele és vetítik vásznaikra, vagy festik templomok falaira." Je­lenleg az üvegfestészet tárja elénk leggyakrabban Szen­tünket. — A szobrászok közül feltűnően sikerült képet faragott 1770 körül a két pozsonyi képfaragó mester: Rumpelmayer Márton és János a nagylégi (Pozsony m.) templom részére. A szobor Szent Erzsébetet ábrá­zolja, amint egy koldus térdel előtte; egy angyal is lát­ható e művészi alkotáson. 2 5 1889-ben Sennyei Károly tűnt föl Szent Erzsébet szobrával. Budapesten a Sze­gényháztéren 1931-ben felállítják Damkó József jeles szobrászművészünk Szent Erzsébet-szobrát. 3. A magyar irodalomban sokszor visszatérő és meg­ismétlődő eszme Árpádházi Szent Erzsébet. Sokszor me­rített belőle a szenvedő és pusztuló magyarság százado­kon keresztül erőt, lelkesedést és kitartást. Szent Erzsé­bet életének különféle formában való olvasása avagy hallása, tápláló forrása a Krisztusba vetett hitnek, a sze­rencsétlenségek fölé való emelkedésnek és az egyes ál­lapotokon folytatandó összhangzatos életnek. Már a Szent Margit-legenda említi, hogy ez a szűz „Zent Erzebet azzonnak" az ő barátjának és szerelmes „menyének" szentséges életét tanulmányozta. 2 6 Ez tehát 2 4 Az 1926-ban restrauált Budapest-belvárosi ferencesek temploma szentélyének baloldali falán szemlélhető a wart­burgi várból kiűzött Szent Erzsébetnek az eisenachi ference­sek templomában énekelt Te Deuma. A freskót Tardos-Kren­ner Viktor és Kölber Dezső tanárok festették. 2 6 Nagy Iván, Magyarországi képzőművészetek 1850-ig, Századok VIII, 1874, 192-193. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents