P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT ERZSÉBET TISZTELETÉNEK NYOMAI HAZÁNKBAN

mok, kápolnák emelésében. így pl. a mai budapesti Császárfürdő közelében valamikor a XIII. században a johanniták kórháza állott; tudjuk, hogy a johanniták eme kolostorának Szent Erzsébetről elnevezett kápolnája volt. A Szent Margit-legenda szerint a nyulakszigeti dömés apácazárdában árpádházi b. Margitot (t 1271) Szent Erzsébet oltára előtt avatták zárdaszűzzé.

8 A magyar királynék közül többen Szent Erzsébetben pátrónájukat tisztelve, versenyeztek az iránta való tisztelet előmozdításában. Azért olvassuk, hogy pl. Nagy Lajos király anyja, Erzsébet az óbudai klarisszaszűzek templomának látogatói részére 1350-ben száz napi búcsút eszközölt ki. a pápától Szent Erzsébet napjára; ugyancsak Mátyás király az óbudai királyi várat anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adja, ahol Szent Erzsébetnek is kápolnája volt.

8 Imígy a minden irányban megmutatkozó magyar buzgóság csakhamar kitermelte önmagából a legfönségesebb monumentális emléket Szent Erzsébetünk tiszteletére, t. i. a kassai dómot. Már a XIII. században, talán már a tatárjárás előtt állott a johanniták vára közepén és ispotályuk mellett Szent Erzsébet temploma. 1380-ban a nagy tűzvész után fogtak a kassai mesterek a fönséges dóm megépítéséhez, amelynek falai Zsigmond király alatt (t 1437) már állottak. Az építők „oly merész szerkezetű, mind a három hosszanti hajójában egyformán széles, bazilikás templomot építettek, hogy ha a legutóbbi restauráláskor ki nem forgatják eredeti alakjából, ennek csodájára még ma is méltán kerekedhetnék föl oda a világ;" „művészibb alkotást Felső-Magyarországon a középkor folyamán seholsem emeltek,... művészi tekintetben ugyancsak vetekedett Szent Erzsébet marburgi templomával". Ebben a szép gótikus dómban vannak Szent Erzsébet élete egyes mozzanatainak domborműves, szobrászati és festészeti példányai. Mint Divald Kornél állítja, a kassai Szent Erzsébet templom vezető építőmestere, a főoltár szobrásza és Szentünk képeinek festője is minden valószínűség szerint budai mester volt.

10 Méltán állíthatjuk tehát, hogy a magyar középkori mű8 Divald Kornél, A régi Buda és Pest művészete a középkorban, Kath. Szemle, 1901, XV. 424, 523 1. 9 Divald, u. o. 640. 1. « Tarczai György, Az árpádház szentgei, 128—132. 1.