P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - SZENTFERENCRENDIEK GYŐRBEN

SZENTFERENCRENDIEK GYŐRBEN Győr városába korán betelepedtek Szent Ferencnek fiai. Ez különben annál inkább lehetséges volt számukra, mert akár Németország felől, tehát nyugatról, akár délnyugatról jöttek is be hazánkba, könnyen útba ejthették Győr városát. A ferencesek győri letelepedésére és annak régiségére szerfölött jellemző, hogy Szent Bonaventúra idejében az 1260. évi rendtartományok narbonnei káptalanénak lajstromában (Wadding. ad annum 1260, quaracchi kiadás, IV. k. 1931, 150), de amely felsorolás az újabb szerzők szerint igazában 1272-ben Lyonban tartott nagykáptalanról származik, amelyen ugyancsak Szent Bonaventúra elnökölt (Wadding. u. o. 144), a győri ferences rendház úgy szerepel, mint egy rendtartományi őrség székhelye. Tekintettel arra, hogy az akkori egyetlen ferences honi rendtartomány az egész ország területére kiterjedt; továbbá, mivel a rendtartományt vagy provinciát könnyebb kormányzás céljából több custodiára, őrségre osztották, egy őrség alatt pedig több rendház 3—8 számban állott, akkor megértjük, hogy hazánk nyugati felében rendtörténeti szempontból Győr első helyet foglalt el. Mivel egy tartományőrnek volt a székhelye, azért jelentőségteljesebb, nagyobb és régibb kolostori hagyománya az alatta lévő zárdák fölé emelte. A dolog természete hozta ugyanis magával, hogy az a konvent, amely a többiek fölött állott, az elsők között is létesült és így mintegy kiinduló pontja volt a többiek keletkezésének, illetve alapításának. A jeles író Pisai Bertalan a tőle 1390-ben befejezett nagy munkájában (De conformitate vitae S. Francisci ad vitám Domini Jesu, I. k. Quaracchi, 1906, Analecta Franciscana, IV. k. 554) azt írja, hogy a győri, őrség alá tartozik Győr, Sopron, Pozsony és Léka, későbben pedig Szombathely is. Igazában azonban ez a megállapítás már korábbról származik 1314-ből (Karácsonyi). Tudjuk pedig, hogy a magyar rendtartomány legrégibb kolostorai közé a pozsonyi és a