P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - ÜJABB ÉS LEGÚJABB TUDOMÁNYOS TÖREKVÉSEK A FERENCRENDBEN

tudományos törekvéseinek egész sorozata és pedig nemcsak Itáliára, hanem az egész világon elterjedt szerzetre, sőt az általános Anyaszentegyházra is. Ennek a tudományos kollégiumnak a fölállítása annál jelentőségteljesebb, minél inkább szemléljük annak a politikai és szellemi világnak zűrzavaros soványságát, amelyben Quaracchi megszületett. A Napoleontól fölidézett folytonos háborúságok, a század negyvenes éveitől kezdődő egymásután keletkezett lázongások és az unita Italia eszméjének hajszolása mind-mind a régi mondás igazságát bizonyították: inter arma silent Musae, így még inkább lehetetlenné vált a tudomány művelése. A 70-es évek pápa- és Egyházellenes légkörében pedig az egyházias tudomány egyenesen kihívás volt az állam ellen Olaszországban. A nyugodt és békés idők tudománynak is kedvező évei csak nehezen akartak visszatérni az Appenin-félszigetre. A tudománynak szentélyei mindenfelé megbolygatva! A monostorok, zárdák, egyetemek, könyvtárak, különösen pedig mindezek székhelye, Kóma a folytonos zaklatás közben alig ért rá a szellemiekkel foglalkozni. — A 70-es évek után pedig nem az egységes és tiszta forrásokból fakadó bölcselet és tudás lépett érvényre, hanem a különféle mételyező eszmék és áramlatok kergették egymást. Szinte orkánszerüen hallgattatták el az örök igazságok szolgálatában álló katolikus teologusok és filozófusok tanait. A mult század második felében ugyanis Olaszországban is a pozitivizmus nőtt rendszerré és a tudományosságot kisajátította. Délitáliában főleg Hegel bölcselete lett divaitos; de emellett hódítottak Kantnak az elvei; voltak a platonizmusnak is képviselői, és a honfitársnak, Rosmininek ontologizmusa sok olasz gondolkodót megejtett. Ezek fölött azonban elsősorban a pozitivizmus Darwin, Comte, és Spencer zászlóival díszítve öltötte magára már-már a kizárólagosság jellegét. Ezek tanait az olasz egyetemek ifjúsága szinte levegő módjára szívta magába. Roberto Ardigö és Cesare Lombroso meg a többiek atyamesterei ennek a filozófiai fölfogásnak. Majd ismét a pozitivizmussal homlokegyenest ellenkező sikon mozgó olasz idealizmusnak Benedetto Croce és Giovanni Gentile-féle eszméi ejtik bámulatba az ottani szellemeket. És nem sokan voltak 18 Assisi küldöttei