P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - A MAGYARORSZÁGI FERENCES HARMADIK REND TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

cenben, Lippán, Székesfehérvárott, Pécsett, Verőcén és „Posgavárott." (Kósa, 108). A magyar terciáriusok harmadik korszakában a fejlődés csak lassan indult meg. A XVI. század végére a török átok és hitújítás teljesen kipusztította a rendet. A XVII. század egyedül az a kor, amelyben ez a bűnbánó harmadik rend egyáltalában nem létezett Magyarországon. Az ország nagy része török iga alatt nyögött, a megmaradt részeken is a hitviták folytán és a kevés rendi pap miatt mindenkinek a katolikus hit megtartása is nagy megerőltetésébe került. Mindenki ezenkívül életét mentette, azután meg folytonos félelem között élve, hazánk fiainak bizony nem igen volt kedve különleges lelki szervezkedésre. De mégis ! ! A XVII. században keletkeztek nálunk a kordás testvérületek. V. Sziksztus pápa (1585-90) alapította ezt a társulatot, vagy testvérületet Szent Ferenc atyánk tiszteletére. Ezért Szent Ferenc társulatnak is, vagy egyszerűen csak testvérületnek is hivták. Kevesebb kötelezettségeik voltak a harmadik rendiekkel szemben (napi 6 Miatyánk, Üdvözlégy; a terciáriusoknak napi 54 Miatyánk, Üdvözlégy helyett), s e mellett mégis sok kegyelemben és búcsúban részesültek. Országunk területén 1630-ban alakították meg a főtársulatot Pozsonyban VIII. Orbán pápa engedélyével. Innét az egész ország területén a ferencesek kolostori vezetése mellett elterjedt. Szent Ferenc eme testvérülete pótolta a terciáriusok rendjét és így valóban hézagpótló szerepet töltött be; mignem azután a XVIII. században a III. rend is szép virágzásnak nem indul. A XVIII. század folyamán az első harmadik rendi község tudtommal Komáromban 1724-ben alakult meg. Ezt követték egymásután a többiek is. A hívők mindenhol szép számmal léptek közéjük. Kósa Jenő, a mariánus rendtartomány krónikása megjegyzi Kismartonról: cui e primaria nobilitate multi nomen dedere. Tehát előkelő nemesek is közéjük álltak. Kósa megemlít ugyanitt egy Dannhoffer Anna Mária nevű leányt (megh.1764), aki szentség hirében halt meg. Győrben 1745-ben létesült terciárius község. Erre nézve Kósa atz irja, hogy tanárok is léptek be a rendbe. A szombathelyi harmadik rend 1763-ban alakult; igen virágzó életet mutatnak a