P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - KRIM FÉLSZIGETÉNEK ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉPKORI KERESZTÉNYSÉGE

akár északkeletről és keletről Ázsia belsejéből gomolyogtak hazánk és Európa, vagy a Balkán felé hazát keresni, legtöbben útbavették a Fekete-tengerbe beugró eme szép fekvésű kis földterületet. Földrajzi helyzete jelölte ki számára, hogy a vándorlástól elcsigázott, sokszor űzött, hajszolt népségnek hosszabb-rövidebb időre pihenő állomása legyen. Másrészről pedig hajóval az akkori világváros, Konstantinápoly és a körülötte fekvő művelt terület elég hamar megközelíthető volt e félsziget által. Krím-félsziget az ókorban Tauria név alatt ismeretes. A tauriaiakat a szkiták a hegyek közé szorították. Az aranygyapjú és az argonauták kalandjairól híres Kolchiszt is idehelyezik. Kr. e. 600 óta görög gyarmatok virágzanak erre, amelyeket Miletosz alapított. A perzsa háborúk idején itt a boszporuszi birodalom terül el; Mithridates idején érte el hatalmának legnagyobb tetőfokát. 47-ben a rómaiak hódítják meg, akik a népvándorlásig tartják kezükben. A felvonuló népfajok változó sorozatában egymásután ott találjuk a gótokat, akiket 375-ben a hunok váltottak föl. Majd az avarok, később magyar őseink, a kazárok, besenyők és kunok jutottak uralomra. A klasszikus népektől alapított városokat, pl. Taurist, Chersonesost, Theodosiát (Kaffa, most Feodozia) stb. a vándornépek kifosztották és lerombolták. A keresztény rómaiak és a bizánci uralom alatt inkább számüzetési hely. A hagyomány szerint már az első század végén ide száműzték Római Szent Kelemen pápát, később I. Márton pápát (649—55) stb. A hunok, avarok, magyarok, kazárok, besenyők, kunok, török és finn-ugor fajú népek után 1237-ben, közvetlen a kunok után megjelennek a tatárok. Ezek itt jó két századig tartó (1441-ig) uralmat biztosítanak maguknak, amennyiben a kipcsaki kánság alkotó részévé teszik. Mint ilyen a tatárok birodalmának megerősített, legműveltebb és legeurópaiasabb része. A tatárok nevezték el Krymnek vagyis várnak az egész félszigetet. Várai közül nevezetes a már említett Kaffa (a modern Feodozia), amely ebben az időben Krímnek és környékének legnevezetesebb városa. A genuiaiak