P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)
I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - AGOSTINO GEMELLI
<1915), Assziszá Szent Ferenc sebhelyeiről, stb. A tapasztalati lélektanban szakemberré főleg a torinói egyetemen Ki eso w laboratóriumában, majd a müncheni egyetemen Külpe és Kraepelin mellett képezte magát. 1914-ben meghívták a torinói egyetem tapasztalati lélektanának tanszékére, ugyanakkor visszautasította a tokioi japán egyetem meghívását. Orvosi kutatásai, pszichológiai, biológiai, patológiai és pszichiátriái egyes megállapításai belekerültek az orvosi tankönyvekbe is. 3. A bölcselő. P. Gemelli elsősorban vérbeli, igazi bölcselő. Már diák korában meg kellett szoknia az önálló gondolkodást, sőt hivatva volt másokat bevezetni a gondolkodásba. Hogy a hitetlenséget otthagyta, azt az isteni kegyelmen kívül jó részben saját gondolkodásának és tudásvágyának köszönhette. A keret, amelybe gyermekkora óta behelyezkedett, a pozitivista-materialista fölfogás volt. Csakhamar belátta azonban, hogy a pozitivizmus, amely egyedül tartotta magát tudományos jellegűnek, nem volt képes a tudományban felmerülő minden problémára válaszolni. Ő tehát igyekezett a vasabroncsot szétszakítani, a béklyókból menekülni. Épp akkor kapóra jött számára az olasz idealista bölcselet kemény kritikája a pozitivista rendszer fölött; azért az idealizmus segítségével elhagyta a pozitivista tudósság ábrázatát, de viszont nem elégítette ki az idealista filozófia sem. Ö maga így ír fejlődéséről idevonatkozólag: „így haladtunk rendszerről rendszerre, mindig ösztönöztetve valami belső és legyőzhetetlen kielégíthetetlenségről, amellyel azok mindegyikét otthagytuk, tettük ezt abban az értelemben, hogy mindegyikből megtartottuk a belső és gyógyíthatatlan ellenséget. Ebben a munkában jelent meg előttünk a kereszténység, először félénk felismerésként, majd férfias megismerésként, mint az egység egyedüli elve, amely képes termékeny összetétel (sintesis) adására. „Megértette ugyanakkor azt is, hogy mindaz az életre való elem, amit a különféle bölcseleti felfogásokban talált, a kereszténységben mind megvan, mint az egyetemességnek általános felfogása. 7 7 II mio contributo etc. i. m. 15—16.
