P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)
I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - AGOSTINO GEMELLI
sáre Lombroso (megh. 1909.) tana ellen fejtett ki. Mint ismeretes, Lombroso a bűnözések okául az egyes egyénekben az átöröklést és a koponyaalkatot tette meg. Lombroso szerint csak született gonosztevők vannak. Egyszóval az erkölcstan helyébe egyszerűen a biológiát helyettesítette be, hogy megmagyarázza az eltévelyedéseket. Erkölcsi felelőségről, szabadakaratról, hajlíthatóságról, jólneveltségről szó sincs eme materialista felfogás szerint. P. Gemelli épen abban az időben Lőwenben végzette a tapasztalati lélektan tanulmányozását, amelyet Bonnban folytatott. így jó képzettsége volt ahhoz, hogy Lombroso tanaiba beleszóljon. A kérdést megvilágította Le dottrine moderne delia delinquenza, (1908. A vétségről szóló modern tanok) c. könyvével, ide vonatkozik I funerali di un uomo e di una dottrina, 1910 (Egy ember és egy tan temetése), amelyet Lombroso halálára írt. Ezt kibővítette 1911-ben a Cesare Lombroso, i funerali di un uomo e di una dottrina, amely az előbbinek már harmadik kiadása volt. E tanulmányaival igyekezett kimutatni olasz olvasóinak, hogy a tetszetős jelszavak az átöröklődésről, az atavizmusról, degeneráltságról nem egyebek, mint elsietett általánosításnak, elfogultságnak hangzatos igéi. önkényes feltevésekből, nem pedig tudományosan igazolt esetekből vagy tényekből veszik létüket, ami annál könnyebb, mert hiányzik az ezirányú statisztika. Lombroso elméletének meg volt az a sikere, hogy bevonult az olasz büntetőjogba, de éppen azért hangoztatta P. Gemelli a híres büntetőjogásszal Bataglinivel e törvények revízióját Sulla riforma del Codice penále italiano, 1923. (Az olasz büntetőtörvénykönyv reformjáról) c. könyvével P. Gemelli mindezekben erélyesen és meggyőzően védi az erkölcsi és szociális szempontokat, kiemeli az akaratszabadságot, az egyéni felelőséget és a büntetés törvényességét. Orvosi sikerének egyik delelőpontja volt az a vita, amelyet a lourdesi csodák érdekében vívott a hitetlenséggel szemben. Az olasz szabadkőművesség lapja, L'asino (A szamár) 1909-ben hajszát kezdett a lourdesi csodák természetfölötti jellege ellen. A katolikusok közül P. Gemelli cáfolta meg fölényes biztonsággal az együgyű vádoskodásokat. Közben a Milánói Egészségügyi Egylet is beleavatkozott