P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT PÉTER BAPTISZTA ÉS TÁRSA|, ELSŐ JAPÁNI VÉRTANUK, HALÁLÁNAK TÖRTÉNELMI HÁTTERE

követség a császár elé jutva, Taykosama ez előtt is megismételte keresztényellenes szándékát, de mégis megengedte nekik (ferenceseknek), hogy Meakóban (Kioto) lévő tartózkodási helyüket megnézhessék; később pedig házat is építhettek ugyanott, sőt arra merészkedtek, hogy kolostoruk mellé templomot is építettek, ahol minden tilalom ellenére is prédikáltak. Ha a dolog P. Frois előadása szerint állt volna, akkor tényleg P. Péter-Baptiszta és társai oktalanságot követtek el, mivel kockázatos módon szembehelyezkedtek a vad kényúr rendeletével. Épen az ellenkezőt állítja azonban P. Montilla Ferenc szentferencrendi kusztosz 1598-ban amaz emlékiratában, amelyet Rómába küldött a Fülöp-szigetekről. „A császár — mondja ő — általános engedélyt adott a testvéreknek (ferencesek!) arra, hogy egész birodalmában lakhatnak, az Isten igéjét hirdethetik és a szentmisét nyilvánosan mondhatják". Míg az 1594-ben Japánba küldött Jézusról nevezett Jeromos atya a nagasaki vértanúk történetének leírásában azt mondja, hogy a császár határozottan el sem tiltotta, sem világosan meg nem engedte, hogy a testvérek a pogányoknak prédikáljanak; ezért a meakói kormányzó a császár akaratának oly magyarázatát adta, hogy ennek értelmében prédikálhattak. Hasonló értelemben szólnak különben e tényről a többi egykorú levelek és tudósítások is. Mindenesetre feltűnő a vértanú Szent Péter-Baptiszta levele, amelyet Japánból 1594-ben a manilai spanyol kormányzóhoz intézett, amelyben állítja, hogy Taykosama császár a jezsuitákat a ferencesek iránti szeretetből hagyta meg Japánban, anélkül azonban, hogy Isten igéje hirdetését megengedte volna nekik. Mikor pedig Organtino S. J. figyelmeztette szentünket, nem tanácsos ily bizonytalan időben az Oltáriszentséget őrizni, ő 1596. jan. 1-én azt írta neki: „Amíg ez a király él, addig nagy biztonságnak örvendünk, mert ő atyaként viselkedik velünk szemben és nekünk, mint szegényeknek, még az eltartásról is gondoskodhatik. Nekünk engedélyt adott arra, hogy kolostort és templomot építhessünk és ott éppúgy, mint Spanyolországban, a szent officiumot (zsolozsma) megtarthassuk, a misét és más ájtatosságokat hangosan énekelhessük és harangozhassunk". Jézusról nevezett P. Jeromos korabeli történetíró állítja, hogy Szent Péter-Baptiszta megkérte a császárt,