P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT PÉTER BAPTISZTA ÉS TÁRSA|, ELSŐ JAPÁNI VÉRTANUK, HALÁLÁNAK TÖRTÉNELMI HÁTTERE

követség a császár elé jutva, Taykosama ez előtt is meg­ismételte keresztényellenes szándékát, de mégis megen­gedte nekik (ferenceseknek), hogy Meakóban (Kioto) lévő tartózkodási helyüket megnézhessék; később pedig házat is építhettek ugyanott, sőt arra merészkedtek, hogy ko­lostoruk mellé templomot is építettek, ahol minden tila­lom ellenére is prédikáltak. Ha a dolog P. Frois elő­adása szerint állt volna, akkor tényleg P. Péter-Baptiszta és társai oktalanságot követtek el, mivel kockázatos mó­don szembehelyezkedtek a vad kényúr rendeletével. Épen az ellenkezőt állítja azonban P. Montilla Fe­renc szentferencrendi kusztosz 1598-ban amaz emlék­iratában, amelyet Rómába küldött a Fülöp-szigetekről. „A császár — mondja ő — általános engedélyt adott a testvéreknek (ferencesek!) arra, hogy egész birodalmában lakhatnak, az Isten igéjét hirdethetik és a szentmisét nyilvánosan mondhatják". Míg az 1594-ben Japánba kül­dött Jézusról nevezett Jeromos atya a nagasaki vértanúk történetének leírásában azt mondja, hogy a császár hatá­rozottan el sem tiltotta, sem világosan meg nem engedte, hogy a testvérek a pogányoknak prédikáljanak; ezért a meakói kormányzó a császár akaratának oly magyaráza­tát adta, hogy ennek értelmében prédikálhattak. Hasonló értelemben szólnak különben e tényről a többi egykorú levelek és tudósítások is. Mindenesetre feltűnő a vértanú Szent Péter-Bap­tiszta levele, amelyet Japánból 1594-ben a manilai spa­nyol kormányzóhoz intézett, amelyben állítja, hogy Tay­kosama császár a jezsuitákat a ferencesek iránti szeretet­ből hagyta meg Japánban, anélkül azonban, hogy Isten igéje hirdetését megengedte volna nekik. Mikor pedig Organtino S. J. figyelmeztette szentünket, nem taná­csos ily bizonytalan időben az Oltáriszentséget őrizni, ő 1596. jan. 1-én azt írta neki: „Amíg ez a király él, addig nagy biztonságnak örvendünk, mert ő atyaként viselkedik velünk szemben és nekünk, mint szegé­nyeknek, még az eltartásról is gondoskodhatik. Ne­künk engedélyt adott arra, hogy kolostort és templomot építhessünk és ott éppúgy, mint Spanyolországban, a szent officiumot (zsolozsma) megtarthassuk, a misét és más áj­tatosságokat hangosan énekelhessük és harangozhas­sunk". Jézusról nevezett P. Jeromos korabeli történetíró állítja, hogy Szent Péter-Baptiszta megkérte a császárt,

Next

/
Thumbnails
Contents