P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)
I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - PORDENONEI BOLDOG ODORIK NAPKELETI UTAZÁSAI A XIV. SZÁZADBAN
letindiai szigeteken gabonaneműek, rizs, aloe, kámforfa terem. Mivel Jáva szigete az egyik legnagyobb fűszerkereskedői központ volt a középkorban is, nem csodálható, ha B. Odorik említi, hogy itt terem a kámforfa, a kubébe (bors egy neme), a kellemes illatú és borsízű paradicsom vagy guineai mag, kardamomum és sok egyéb fűszer. Kevésbbé sikerülten írja le, hogyan készítik egy fának (sagu) nedvéből a jóízű kenyeret. A casan (arab gassab) szóval pedig a bambusznád egy fajtáját jelöli, amely a földön kúszva ver gyökeret. Zampa (Kokinkína) királyságról azt állítja, hogy nagyon sok elefánt van itt, magának a királynak 14.000 szelídített elefántja van. Hátsó Indiában és egész Délázsiában csakugyan otthon van az elefánt. Sok félreértésre adott alkalmat Boldogunknak következő rtiondata (XV. 3. 451.): „In eadem contrata vidi testudinem maiorem quam esset revolutio tholi ecclesiae S. Anthonii de Padua". Vagyis magyarul: „Ugyanazon vidéken (Zampa) nagyobb tetőzetet láttam, mint amekkora a páduai Szent Antal-egyház boltozata". Ugyanis a latin testudo szó nemcsak teknősbékát jelent, hanem boltozatot, kupolát is, aminthogy itt az öszefüggés is ez utóbbi értelmet követeli. Yule-Cordierrel és Domenichellivel szemben tehát van den Wyngaerttel és másokkal itt boltozat értendő. Nikobar szigetek királyáról azt állítja, hogy olyán drága rubintkő birtokában volt, amely tűzlángként fénylett (XVI. 4. 453.). Hátsó Indiában jelenleg is nagyon sok drágakövet bányásznak. A ceyloni tóról azt írja, hogy tele van piócákkal; a természetrajz válóban szól az ú. n. Hirudo ceylonica-ról (ceyloni pióca), amely 98 gyűrűs, az embert is megtámadja és jobbára nedves fűben él. Amit a cantoni lúdról mond (guineai), hogy hófehér, nagy és csőre fölött a fején egy vérvörös húsdarab van, egész Kínában és Japánban közönségesen ismert dolog. — Amit a XXII. fejezetben a Fucsu kínai várostól fölfelé haladva a halászás egy módjáról ír, hogy t. i. mergussal (búvármadár) halásznak, de előbb „nyakán fonállal megkötik," hogy a halat meg ne egye, teljes egészsében megfelel a valóságnak. Ez a madár a kárákatna. Hermann Ottó így ír erről: 8 3 „Kínában, Japánban A madarak hasznáról és káráról, Budapest, 1901, 223. 8 Assisi küldöttei
