P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - PORDENONEI BOLDOG ODORIK NAPKELETI UTAZÁSAI A XIV. SZÁZADBAN

európainak tibeti tartózkodását. Hogy csak néhányat említsek, így írnak: Henri Matrod,

4

8 P. Patrizius Schlager O. F. M,

4

9 P. Achille Leon O. F. M.,

5

0 továbbá G. Pullè (i. m.) és legújabban P. Fredegando d'Anversa;

5

1 nálunk dr. Wolkenberg Alajos kiváló munkájában, A katholikus világmissió könyvébenUtazók közül beszélnek róla: Széchenyi Béla gr. (i. m. 851) és Sven Hedin, aki szerint: „A tizennegyedik század első felében történt, hogy egy szerzetes, Odorico da Pordenone Khinából ment, mint első európai, ki Lasszába eljuthatott".

5

3 Ha még mindezekhez hozzávesszük a gyakran idézett P. G. Golubovichot, azonkívül P. Heribert Holzapfelt,

5

4 akkor még jobban megerősödik bennünk az az érzet, hogy komoly tudósok, misszionáriusok, vagy ázsiai utazók eme összhangzása a való tényállást képviseli, hogy t. i. Pordenonei Odorik volt Tibetben. Ennek különben elég bizonyságát szolgáltatja az a körülmény, hogy Tibetről adott többi megjegyzései helytállók és az újabb utazók értesítéseiből is igazolhatók. Amit Boldogunk a tibetiek sátrairól mond és amit Van den Wyngaert csak a mongolokról ért, Széchenyi B. utazása így igazolja (i. m. 859): A tibetieknek az a része, amely az állattenyésztéssel foglalkozik, nagy fekete sátrakban tanyázik és e sátrakat saját állataik gyapjából 4

8 Études Franciscaines, t. XL., 1928, 632 „Un nouveau monde s' ouvre alors devant lui: le Thibet. Il eu visite, lui premier européen, la capitale". 4

9 Mit dem sel. Odorikus nach Indien und China, Trier, 1912, 112. 5

0 Saint François ď Assisi et son oeuvre, Paris, 1928, 233. — Ide sorozhatok a róla legújabban megjelenő megemlékező sorok: P. Erich Wegerich, St. Antonius XX. 1931, 84—85; P. Otto Maas, Antoniusbote XXXVIII. 1931, 4—5. 5

1 I messaggeri di Cristo nel Tibet, Roma, 1932, 19—20. P. Fredegando ď Anversa O. M. Cap. ugyanitt (17—19) egyes emlékekről szól, amelyeket a tibetiek a XIV. századig visszanyúló hagyományok szerint valami keresztény misszionáriustól vehettek át. Ilyenek: a lámák rituális ruhái sokban hasonlatosak a ker. papok liturgikus öltönyeihez, a keresztjel a katonákon és rózsafűzérük végén, szenteltvíz, a ház és istállók megáldása. 5

2 Budapest, 1929, 355. 5

3 Ázsia sivatagjain keresztül, 171. 5

4 Manuale históriáé Ordinis Fratrum Minorum, Freiburg, 1909, 230.