P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

III. A ferences irodalom - b) Aszketikus írók és kiadványok a XVII. és XVIII. században - Krisztus kínszenvedéséről szóló művek

nus Urnák eö Nagyságának istenes költségével | ki nyomattatott. Pozsony, 1727, Royer János. A fordító Ozolyi Flórián.

1 Czinik Bálint lektor Sopronban 1754-ben latin fordításban közli a következő munkát : Locutio Crucifixi ad cor Peccatoris, seu Brevis Methodus Exercitia per medium horae quadrantem faciendi ; ex Gallico in Germanicunu et ex hoc in Latinum idioma transversa. A könyv mecénása a vizsgázó Krismanics Hilár ferences filozófus rokona Krismanics Miklós sütöri plébános. Tóth Fábián mariánus két munkája következik : A keresztfán függő Jézusnak a bűnös ember szívére ható szollása, Sopron, 1755. Másik könyve, Egy kötés Mirrha, Sopron, 1756.

2 More György, P. Hermolaus kapucinus könyve is idekívánkozik. Címe : Az Ur Jézus Kínszenvedéséről keresztény Elméledések Mellyeket már Német Nyelvben ki-adott ; most pedig Hazafiainak, Lelki Hasznokra Hazánk nyelvére-is fordítva, S néhutt meg-is jobbítva, és bővítve ki-botsátott P. Hermolaus. A Kaputzinusok Szerzetéből való Pap, és Bétsben a Nemes Magyar Nemzetnek Prédikátora. Pozsony, 1787.

3 A keresztúti ájtatosság végzésére szolgáló könyvecskét 1763-ban Nagyszombatban adja kiP. Dominkovits Modeszt provinciális (1750—53). Különben ő rendelte el, hogy Urunk szenvedése emlékezetének terjesztésére és a búcsúk elnyerésére minden hónapban az egyes mariánus kolostorok végezzék el egyszer a keresztutat. Könyvének címe : Via Sacra seu Exercitium Viae Crucis Dolorosae Ducentis Ad montem Calvariae, in quo Deus-Homo pro salute Humani Generis crucifixus, et mortuus est etc. Nagyszombat, 1763.

4 Ennél régibb kiadás 1726-ban Nagyszombatban látott napvilágot. Ezenkívül egy kiadás van még 1731-ből is. Tudunk azután egy Eperjesen fölállított keresztútról 1743-ból, amelynek emlékére Kassán kiadták az annak végzésére útmutatóul szolgáló kis munkát.

5 E munkában elől rövid oktatás áll a * Ozolyi szül. Szombathelyen 1683. Teológiai lektor, 17*20., nagyszombati főnök, 1724-ben definitor, aztán Veszprémben, Pozsonyban és újra Nagyszombatban főnök. III. Károly király akaratából a vasmegyei Őrség egyik apostola. Megh. Budán 1755 okt. 25-én. V. ö. Farkas, 46—48, Concisi Ann., 94; Szinnyei, X. 1905, 34 ; Danielik, 243, e fordítást Ozolyi (Frangepán) Flóra klarisszának tulajdonítja. Ez azonban nem helytálló. 2 Tóth Fábián völcsei születés (Sopron m.). Praedicator generalis címet viselt. 1764 nov. 2-án halt meg Sopronban. V. ö. Farkas, 64—65, Concisi Ann., 102, Danielik 354, Szinnyei, XIV. 1914, 367. 3 V. ö. Danielik, 110., Mihalovics, II.-226. 4 Concisi Annales, 101, 103 ; Farkas, 63—64. 6 Gyöngyösi kolostor könyvtára.