P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)
III. A ferences irodalom - a) Középkori magyar ferences kódex-irodalom - Magyar nyelvű ferences kódex-irodalom
A Veszprémi-kódex 1 két értekezést foglal magában : 1—112 lapokon Krisztus szenvedésének történetéről szól, a 117—156 lapokon pedig «Jézus, Mária, Ferenc» fohászkodással kezdi Szent Bonaventura könyvét az élet tekelletességével az en hugaynak (De perfectione vitae ad sorores). Karácsonyi szerint (u. o.) a Weszprémi-kódexszel tartalmilag rokon a Jablonkay Gábortól 1909-ben fölfedezett Nagyszombati-töredék. Jézus szenvedéséről szól az angyalok, Szűz Mária és Jézus közt folyó párbeszéd alakjában. 1495 táján készült. Hangoztatja a Szeplőtelen Fogantatást. E töredék folytatása lehetett az Akadémia tulajdonában lévő Piry-hdrtya. Piry Cirjék mariánus provinciális ajándéka. Jézus halálának szentséges voltáról szól párbeszédes alakban. A Lobkovitz-kódex 1514-ből származik. Három kéz írta. Az első a kódex elején levő imádságokat és Szent Ferenc nagy búcsúját, továbbá Szent Eufrozina életét, végül az embernek három főellenségéről és haláláról szóló elmélkedéseket s a végén levő imádságokat készítette. A másodiR kéz Szent Bernátnak a világ megutálásáról való elmélkedését másolta, azután Szent Bonaventurának a tökéletes életről és Krisztus kínszenvedéséről szóló részleteket írta. A harmadik kéz Szent Klára életéből egyes mozzanatokat, azután Szent Elek életét s végül különböző alkalmakra szóló imádságokat gyűjtött össze. A Vitkovics-kódexre nézve a benne foglalt utasításokból annyi leszűrhető, hogy klarisszák számára készült. 1525 febr. 22-én nyert befejezést. Ez utasításokat egyik ferences Szent Bonaventurából fordította. 1575-ben egyik Klára-szűz a maga számára lemásolta. A Kazinczy-kódex nagyobb részt 1526-ban, kisebb részében 1537-ben készült. Később 1541-ben még valaki hozzáírta a tízparancsolatról és a feltámadásról szóló tanítást. Tehát három kéz írta. Az első rész szentbeszédeket tartalmaz Mária haláláról, szolgálatáról, a Márianévben lévő betűk jelentéséről, Szent Jeromos tiszteletének hasznos voltáról. A szentek életrajza közül leírja Szent Anna, Szent Margit, Szent Elek és Barlam élettörténetét. A második rész a szent tisztaságról és Szent Orsolya életéről szól. Az erdélyi szesztrák (beginák) három kódexet mentettek meg a magyar irodalom számára : a Teleki-, Székelyudvarhelyi-, és Lázár Zelma-kódexet. A Teleki-kódex 382 lapra terjedő papiros-kézirat és megállapíthatólag négyen írták. Tartalma : 1. Szent Anna élete, 2. öt elmélkedés a Mária-zsolozsma zsoltárainak harmadik részéről, 3. mily jó, Mária 1 Karácsonyi, II. 600, Vargha Dámján, u. o. 121—122. ; Mihalovics Ede, A kath. prédikáció története Magyarországon, i. m. I. 260—262.
