Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXII. A ferencesek vallási és politikai küldetése a Szentszék szolgálatában a XIII. században. Irta: Dr. Balanyi György, piarista

önzése miatt maradt el.

1) A pápa hiába intette a német provinciálist, gondoskodjék róla, hogy a fríz és norvég keresztesek a Blanka királynétól, Szent Lajos anyjától kitűzött határidőre készen álljanak az indulásra, az elindulásból nem lett semmi.

2) De, mint ismeretes, Szent Lajos fényes lovaghada sem járt szerencsével. Turansah egyiptomi szultán Mansurah közelében seregestől elfogta a királyt és csak nagy váltságdíj lefizetése ellenében bocsátotta szabadon. Emiatt itthon ugyancsak volt mit hallaniok a kereszthirdető testvéreknek. Az elkeseredett franciák őket okolták a szerencsétlenségért s gúnnyal és szidalmakkal illették őket. Ha Krisztus nevében alamizsnát kértek tőlük, megvetéssel fordultak el tőlük vagy káromló szavakkal ezt mondották nekik: »íme fogadd Mohamed nevében, mert ő hatalmasabb Krisztusnál.«

3) De a Szentszéket ez az újabb kudarc sem csüggesztette el. IV. Ince második utódja, IV. Orbán (1261 — 1264.), aki a jeruzsálemi patriarchai székből emelkedett szent Péter trónjára, már 1262-ben újból napirendre tűzte a keresztes hadjárat ügyét.

4) Mint elődei, ő is első sorban Szent Ferenc fiaiba vetette reményét. Megbízásából Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában és Németországban azonnal meg is indult a toborzás.

5) Németországban nem kisebb ember, mint Albertus Magnus állott a mozgalom élére. Mivel azonban ő hajlott kora miatt már nem igen bírta a nagy megerőltetéssel járó munkát, a pápa a középkor legnagyobb népszónokát, Regensburgi Bertold testvért rendelte melléje segítőtársul. (1263. márc. 21.) A már ekkor nagy hírnévnek örvendő testvér, kit a pápa szavaival élve »dicséretes híre Istenfélelemmel teljes, tudománnyal és más erényekkel gazdagon megáldott férfiúnak tüntetett föl*,

0) oly lelkiismeretesen vette a megbízást, hogy a német nyelvterületen túl Magyarországra is kiterjesztette működési körét s hatalmas szavával itt is sok lélekben felszította a vallásos lelkesedés lángját.

7) Németországgal párhuzamosan Olaszországban is serényen folyt a munka. A velencei provinciális megható színekkel ecsetelte a Szentföld siralmas állapotát és lelkes szavakban buzdította hallgatóit segélynyújtásra.Egy hónappal később pedig már arra intette a kereszteseket, hogy úgy készüljenek, hogy a pápa újabb parancsa indulásra készen találja őket.

9) De bármily buzgalmat fejtettek ki a jámbor testvérek, a tervezett hadjáratból nem lett semmi, mert a zavaros politikai viszonyok miatt egyik fejedelem sem vállalkozott vezetésére. De néhány évvel később, mikor a hatalmas Bibars egyiptomi szultán bevette a johanniták erős várát, Arsufot (1265. ápr. 29.), majd kevéssel rá a fontos Caesarea! is elfoglalta, megint új erőre kapott a keresztes mozgalom. A francia és dán provinciákban IV. Kelemen pápa (1265—1268.) meghagyásából nyomban a szomorú hír vétele után megindult az új hadjárat előkészítése.

1

0) A következő évben a német testvérek is megkezdték az »új egyiptomi fáraó« és a szaracénok elleni harc hirdetését.

1

1) Mivel azonban a hadjárat megindítása sokáig késett, Bibars szultán a szíriai keresztény uralom utolsó ') Berger i m. CLIX. s kk 1! — Sbaralea i. m. I. 561. 1 — a) Cronica fr. Salimbene'de Adam Parmensis. Mon. Germ Hist. XXXIí. 445. I. — 4) Golubovich i. m. I. 263. 1. — û) Sbaralea i. m. I. 442. s kk. 11. - «) U. o. II. 459. 1. — ') Karácsonyi : Szent Ferenc rendjének története Magyarországon. I. Budapest, 1922. 24 1. — H) Potthast A.: Regesta pontificum Romanorum. Berlin 1874 5. nr. 18.310 n) U. o. 18.381. - "») Golubovich i. m. II. 401. I — ") U. o. I. 264. 1.