Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XII. Szent Ferenc és fiai a magyar kódex-irodalomban. Irta: Dr. Vargha Dámján O. Cist.

Bartholomaeus de Pisis, ferencrendi szerzetesnek, Liber Conformitatum című műve szolgált. Benne a főgondolat annak kimutatása, hogy Szent Ferenc »hasonlatos volt mind a mennyei szentekhez és az szenteknek Szentjéhez, mi Urunk jézushoz«. Mélyen járó okfejtésen nyugszik a bizonyítás és bizonyos tiszteletet parancsoló fensőbb ferences öntudattal van átitatva az eredeti szöveg megszerkesztése, továbbá nagy Szentírás-ismeretre vall és gazdag patristikai tanulmányt árul el. A Virginia-kódex 53. lapjának szövegmásolata szemlélhető az ideiktatott faximilén (1. 92. lap), melynek 11. során kezdődik az eugubiai farkasról szóló, igen érdekes példa. Az előző sorok a Spoletom-völgyében történt bájos madárjelenetnek befejezését nyújtják, amikor t. i. »sok külön madarak gyűlvén össze, Szent Ferenc szivének nagy buzgóságával és lelkének nagy isteni édességével köszöne nekik nagy tisztességgel oly köszönetvei, kit Isten szájába vete és nekik parancsolá, hogy szólástól megszűnnének és Istennek igéjét vesztegséggel hallgatnák. És legottan veszteglenek. Boldogságos Szent Ferenc pedig közikbe járulna és köztük járván, magát egyik sem indítja vala, hanem csak neki utat adnak vala. És köztök megálla és nekik szólni kezdve oly nagy édességgel és oly nagy Isten-kevánsággal az Istennek jótételéről, melyeket tött a teremtött állatoknak, és az isteni dicséretről igy eképpen mondá : — Ó én szerető húgaim, madarak, igen sokkal tartóztok ti az teremtő Istennek. És mindenkor kötelesek vattok őtet dicsérni : az égbe szabadon való röpüléstekért és járástokért, kit nekünk embereknek ilyen könnyen való járást nem adott. — Sokkal tartoztok Istennek arról is, hogy tinektek adott kettős ruhát. Alól testeteken való tallat (tollat), fölül szárnyat, úgy mint esőtől oltalmazó palástot. — Sokkal tartoztok Istennek azért is, hogy ti nem szántotok, sem vettek, sem arattok, és az Ur-Isten titeket munka nélkől eléltet; ad tinektek folyó vizeket és kútfejeket, kiből munkátok nélkül egyetek és igyatok. — És adott nektek hegyeket, mezőket fészkezni (fészket rakni) és erdőket adott nektek fiatokat szülni és szaporítani. — Sokkal és nagy háladással tartoztok az Ur-Istennek azért is, hogy ti nem tuttok sem szőni, sem fonni, és titeket az bőkezű kegyes Isten, — szükségtökről való életet megadja. — Azért titeket az teremtő Isten igen szeret ; aki titeket szeret az, aki nektek ennyi jót tud. — Azért igen óggyátok magatokat, hogy hálálatlanok ne legyetek, de mindenkoron az Ur-Istent szeressétek és dicsérjétek. És a madarak az ártatlan embernek beszédére és intésére kezdék az ő szavukat megnyitnia és szárnyokat elterjeszteni és nyakokat elnyújtani és nagy tisztességgel mind földig fejeket lehajtani — úgy, mint ha e szent igégnek használatját és erejét éreznék és érteimmel értenéjék és tudnák. — És ők éneklésekkel és mind intésekkel mind azt jelentik vala, hogy ez szent atyának mondását és intését örömest fogadják. És valamire őket intette és mit nekik mondott, azokat mind beteljesítik. Bodogságos Szent Ferenc kedig, mikor mind ezeket látná, csoda-képpen ő lelkébe megörüle és örüivén, az Teremtőt lelkének buzgóságos édességével dicséré mint ilyen vigasságos csodálatos dologról. És hogy elvégezé ez madaraknak az szent prédikációt, őket megáldá, szent keresztnek jegyét reájok vetvén, áldomást ada nekik az elmenésre, — intvén őket szünetlen Istennek dicséretire. Tehát mind ime egyszerre felrepíilének az égbe és tőnek nagv csodálatos énekléseket, dicsérvén és hálát adván az teremtő Istennek, miképpen Szent Ferenc nekik meghagyá. És ennek utána keresztképen ez velágnak négy szegére eloszlának, kántálván és énekelvén nagy édességgel ki itt kezdődik a Virginia-kódex 53. lapja, amelynek hasonmásán a szöveg folytatása a 92. lapon olvasható, ky mynd az w termezety zerent . . . A Virginia-kódex 53. lapján kezdődő és egyik legjellegzetesebb farkas-szelidítő példánk teljes szövegében megvan az Ehrenfeld—Jókai-kódexben is (146—153. 1.), de eltérő szövegezéssel. Szövegszembeállítás céljából lássuk az Ehrenfeld—jókai-kéziratnak azt a kis szakaszát, amelynek parallel szövege a Virginia-kézirat mellékelt lapján olvasható.