Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXVII. Szent Ferenc és a művészet. Irta: Divald Kornél

Iásos és szociális életben s a művészetben egyaránt új utakra mutatott rá. De szellemét az ábrázoló művészetben, amely az ars longa, vita brevis elve alapján, amennyiben igazi művészet, minden szellemi mozgalomban utolsónak áll be a sorba, csak lelkével rokon genialitású művészegyéniség tudta visszatükröztetni. Ilyen pedig — s itt Giottóra gondolunk — csak szinte száz év múlva termett Itáliában. Bár még fogyatékosak művészi eszközei, az első Szent Ferenc szíve szerint való festő Itáliában Giotto volt. A Szent szellemének és világszemléletének koronként hol többé, hol kevésbbé erősen érvényesülő hatása utána a festészetben volt a legnagyobb. ELÓRENCI SANTA CROCE EGYHÁZA DANTE SZOBRÁVAL. A szobrászatban és az építészetben Szent Ferenc hatása korábban érvényesült, de szintén csak halála után s közvetve. Közvetetlen hatása az építészetre már csak azért sem lehetett, mert amíg élt, mélységesen alázatos lelke mintha nem is gondolt volna arra, hogy miként fogja elragadni a keresztény világot s vallásos és életfelfogásában, valamint társadalmi téren átalakítani tanítása, amelyet fiai a rendben világszerte elterjesztenek. Rendjének templomairól mindvégig az maradt a felfogása, hogy kisebb fajta egyszerű épületek legyenek, mint a minők helyreállításával — az isteni szózatot szó szerint értelmezve — apostoli pályáját megkezdte. Assisi San Damiano és a Porciunkula templomáról azt tartja a jámbor hagyomány, hogy maga Szent Ferenc építette újjá. A korabeli s délfrancia hatásra emlékeztető, gerincén kicsúcsosodó boltozat a legutóbbin ellent mond ennek. Ez ácsok és kőfaragók közreműködése nélkül nem készülhetett s a Szent buzgóságában legfeljebb köveket és vakolatot hordott önkéntes munkatársainak.