Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXVI. Assisi Szent Ferenc és az európai dráma. Irta: Hevesi Sándor

Szinte csodálatos és mégis a legtermészetesebb dolog, hogy az a munka, amely a XIII. század vége felé jelent meg, Meditációk Jézus Krisztus életéről címmel s amely­nek döntő befolyása volt a dráma fejlődésére: egy ismeretlen olasz franciskánus barát müve (sokáig tévesen azt£hitték, hogy Szent Bonaventura tollából ered). Ennek a könyv­nek az a nevezetessége, hogy tömérdek olyan dolgot jegyez fel a Megváltó életéből, olyan epizódokat, jeleneteket, beszélgetéseket és megnyilatkozásokat, amelyeket sem a valódi, sem az apokrif Evangéliumból, sem az Arany Legendából nem ismert a világ. Az ismeretlen ferences barát jézust és tanítványait, józsefet és Máriát beszélteti és olyan megható és meggyőző dolgo­kat mondat velük, amelyek soha az­előtt nem hangzottak el evangéliumi személyek ajakáról. Ez a csodálatos könyv, amely­nek némely jelenete a legnagyobb költői kitalálásokkal vetekszik (az első, mennyekben játszó drámai pro­lógus ebben a könyvben van és sem Goethe, sem Madách sohasem írtak volna mennyei prológust az ismeret­len franciskánus barát könyve nél­kül), száz esztendőn keresztül, úgy látszik, csak ájtatos kezeken forgott és talán nem is igen került ki a ko­lostorokból. De már a XIV. század végén — és ez egy kiváló francia mű­történésznek, Emile Mâlenek eléggé meg nem becsülhető, nagyjelentő­ségű fölfedezése — az olasz barát könyvét feldolgozták és értékesítették a Krisztus életét ábrázoló nagy, val­lási színjátékok (az oberammergaui passió ezeknek a maradéka), még pedig olyan alázatos hűséggel, hogy angol, spanyol és francia misztériumok ezután már mind azzal a nagy, mennyei prológgal kezdődtek, amely a Meditációk élén állott. De a misztériumok nem csupán ezt az egy jelenetet vették át a Meditációkból, hanem a Passiójátékok Iegnagyobbszerű jelenetei, amelyeket ma mindenki a XVI. századbeli nagy festményekről ismer, mind az olasz barát könyvéből kerültek a színpadra s ezek között a legmegrázóbb a kereszt tövében összeomló Mária könyör­gése, amelyet például a XIII. század képzőművészete még nem ismert. Mâle fölfedezé­sének legérdekesebb és legmegkapóbb eredménye az, hogy az egész XV. századbeli festő­művészet nem egyéb, mint színházi jelenetek művészi reprodukálása, művészi és egyéni fölvételek a misztérium-színpadról. A XIII. század franciskánus szelleme így alakítja át a XV. és XVI. század egész képzőművészetét a dráma révén és a színpad segítségével. FERENCES JÁSZOL. (Oiotto.)

Next

/
Thumbnails
Contents