Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXII. A ferencesek vallási és politikai küldetése a Szentszék szolgálatában a XIII. században. Irta: Dr. Balanyi György, piarista

IV. Sándor, mint már említettük, még elődeinél is nagyobb buzgalommal karolta föl az inkvizíció ügyét s ennek arányában a ferences testvérek munkakörét is jelentékenyen kitágította. Alig egy évvel trónralépése után, 1255. december 13 án kelt levelében arról értesítette a franciaországi dominikánus provanciálist és a párizsi franciskánus guardiánt, hogy szent Lajos kérésére Poitiers és Toulouse kivételével egész Franciaországban őket bízza meg a hitnyomozás irányításával. Ez azért volt nevezetes újítás, mert idáig a ferencesek francia földön csak Provence-ban és Dauphinében gyakorolták az inkvizitori tisztet.

1) 1257. április 17-iki levelében ismét új teret nyitott a testvérek buzgalmának. Arra való hivatkozással ugyanis, hogy Csehország egyes részeiben nagyon elharapózott az eretnekség, utasította Bertalan testvér brünni lektort és Német Lambert testvért, hogy az eretnekek és hitetlenek kinyomozására haladéktalanul szervezzék meg az inkvizíciót.

2) A külföldi inkvizíció mellett természetesen az olaszországiról sem feledkezett meg Sándor pápa. 1258. szeptember 25-én kelt levelében szigorúan megparancsolta az egyházi állam főpapjainak, hogy az eretnekek, pártfogóik és bűntársaik ellen működő inkvizitor-testvéreket minden rendelkezésökre álló eszközzel hatékonyan támogassák. Két hónappal később (1258. november 22.) az anconai tartomány és Umbria főpapjainak parancsolta meg ugyanezt.

3) 1260. március 15-én a római provincia területén működő egyházi és világi hatóságoknak ajánlotta figyelmébe András testvér inkvizitort és társait és különösen azt kötötte leikökre, hogy valahányszor a testvérek tovább akarnak menni, haladéktalanul gondoskodjanak biztonságos továbbszállításukról.

4) De más tekintetben is kezökre járt az inkvizítor testvéreknek. Kétségeikben szívesen állott rendelkezésökre és készségesen megadta nekik a kért felvilágosítást. Mikor pl. a római és umbriai testvérek kérdést intéztek hozzája, mit tegyenek a visszaeső eretnekekkel, ő azt válaszolta nekik, hogy az ilyeneket adják át a világi hatóságnak; de ha esetleg mégis megtérnek és bűnbánatuknak külsőleg is látható jeleit adják, akkor meggyóntathatják és megáldoztathatják őket.

5) Ezenfelül elhalmozta őket lelki javakkal. 1258. szeptember 26-án és 1259. szeptember 13-án kelt leveleiben megtiltotta, hogy a szentszék bármely kiküldöttje hivatalos működésök tartama alatt egyházi cenzúrával sújtsa őket vagy jegyzőiket.'

1) Valamivel később (1259. szeptember 15.) pedig magoknak az inkvizítor testvéreknek teljes, helyetteseiknek, jegyzőiknek és mindazoknak meg, akik bármily tekintetben segítségökre vannak a hitegység megőrzésében, három évi búcsút engedélyezett.

7) IV. Sándor példáját utódai, különösen IV. Orbán, IV. Kelemen és IV. Miklós is követték. A közép- és felsőolaszországi inkvizitorokat ők is többnyire Szent Ferenc fiai közül választották. De ők már közelebbről megjelölték, milyen területre terjed ki az egyes hitnyomozók működési köre. így pl. a római provancia inkvizitorainak hatásköre Rómán és a Campagnán kívül Ostia, Velletri, Porto, Albano, Frascati, Palestrina, Sabina Tivoli, Nepi, Sutri, Civita-Castellana, Orte, Viterbo, Tuscania, Castro, Bagnorea, Orvieto, Sora, Rieti és Marsica városokra, illetve egyházmegyékre szólt (1265. szeptember 17.).

s) Sbaralea i. m. II. 96. s kk. 11. — a) U. o. 216. I. - 3) Eubel i. m. 99. I. 7. j. — 4) Sbaralea i. m. II. 389. s k. 1. — b) Eubel i. m. 99. 1. 1. j. — 6) U. o. - 7) Sbaralea i. m. II. 360. s k. 1. — 8) U. o. III. 33. s kk. II.