Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXII. A ferencesek vallási és politikai küldetése a Szentszék szolgálatában a XIII. században. Irta: Dr. Balanyi György, piarista

s melyekre most az egyháznak sürgős szüksége van.

1) Mikor III. Alfonz király uralkodásának második felében harcba keveredett az egyházzal, X. Gergely pápa a lissaboni dominikánus perjel és franciskánus guardián útján intette, hagyjon fel a papság és a nép zaklatásával (1273. május 28.)

2) IV. Miklós ugyancsak ezek közvetítésével kérte Alfonz utódát, Dénes királyt (1279—1325.), parancsoljon rá báróira és nemeseire, hogy ne sanyargassák az egyházi személyeket (1289. szeptember 3.).

3) VIII. Bonifác annak a végzetes meghasonlásnak küszöbén, mely a századfordulón közte és Szép Fülöp francia király között támadt, szintén barátdiplomatákkal próbálta eloszlatni a gyülekező vészfelhőket. 1297. augusztus 25-én azzal a megbízással küldötte I. Edward angol királyhoz Boccasini Miklós domonkos- és Murovallei jános ferencrendi generálisokat, hogy tüzetesebben beszéljék meg vele a király, valamint Nassaui Adolf és Szép Fülöp közt fennforgó viszály kiegyenlítését célzó tervét.

1) De nemcsak távoli idegen országok, hanem a mi hazánk is érezte a barátdiplomaták működésének áldásos hatását. Mikor IV. Béla királyunk a gazdátlanná vált Babenbergörökség miatt háborúba keveredett a hatalmas cseh Ottokárral, IV. Ince már említett diplomatáját, a portugál származású Velasquez testvért bízta meg a két király összebékítésével (1253. július l.).

5) Velasquez azonnal munkához is látott. Ottokárt azzal fegyverezte le, hogy Babenbergi Margittal, az elesett Frigyes herceg nővérével kötött házasságához csak akkor adta meg a szükséges felmentést, mikor megesküdött rá, hogy mindenben aláveti magát a szentszék akaratának. Utána IV. Bélát is rábírta Morvaországban dúló hadainak visszavonására és a megszállott várak visszaadására. Ezzel sikerült kihúznia a viszály méregfogát/'') Érdemes még megemlítenünk, hogy IV. Béla a tárgyalás további folyamán Tűrje Fülöp zágrábi püspök mellett szintén ferences diplomata, Ecce testvér útján érintkezett a pápával.

7) Igen gyakran használták a pápák Szent Ferenc fiait az egymással küzdő városok és pártok összebékítésére is. Az első ilyen megbízatást minden valószínűség szerint Parens jános generális kapta 1230-ban. IX. Gergely meghagyásából a lázongó rómaiakat kellett lecsöndesítenie és engedelmességre birnia. De a nyakas lázadók hallani sem akartak a békéről. Erre a szentéletű generális megjövendölte nekik, hogy nemsokára a félelem és rettegés kényszeríti majd őket annak megtételére, amit most a magok jószántából nem akarnak megtenni. És csakugyan néhány nappal rá a Tiberis pusztító kiöntése annyira megrémítette a lázadókat, hogy önként, külső erőszak nélkül visszahelyezkedtek a szentszék főhatósága alá.

8) Ugyancsak Parens János közreműködését vette igénybe IX. Gergely a firenzei pártok összebékéltetésében is. E tárgyban kelt levelében mint buzgó, körültekintő és érett tanácsú embert magasztalja a jámbor generálist, kinek tapintatában és igazságszeretetében feltétlenül meg lehet bízni (1230. december 3.).

!

l) 1264-ben a sienai hatóságok, élükön a podestával, erőszakkal fenyegették a szent') Sbaralea i. m. I. 746. I. — s) U. o. III. 203. I. — ;

i) Eubel i. m. 176. I. — 4) Potthast i. m. n. 24.565. — 5) Sbaralea i. m. I. 663- 1. Theiner i. m. I. 222. 1. — 6) Balics L. : A róm. kath. egyház tört. Magyarországon. II. k. 1. r. Budapest, 1888.351. I. — ;) Sbaralea i. m. I. 758. 1. Theiner i. m. I. 228. s k. 1. — 8) Chronica XXIV generalium. Id. h. 211. 1. Compendium chron- O. F. M. auctore fr. Mariano de Florentia, Quaracchi 1911. 21. 1. — 9) Sbaralea i. m. I. 70. s k. i.