Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXII. A ferencesek vallási és politikai küldetése a Szentszék szolgálatában a XIII. században. Irta: Dr. Balanyi György, piarista

kevésbbé tudták meggyőzni ellenfeleiket. A heves szócsatáknak az lett a vége, hogy a vitatkozók kölcsönösen eretnekeknek bélyegezték egymást Az első kudarc jó tíz esztendőre levette a napirendről az unió kérdését. Csak a negyvenes évek vége felé került elő újból Ez alkalommal, úgy látszik, Vatatzes jános tette meg a kezdeményező lépéseket: levelei és követei, két görög származású franciskánus, Salimbene és Tamás testvérek útján új apocrisiariusok, követek küldésére kérte a pápát. IV. Ince annál szívesebben fogadta e kérést, mivel a Szentföld és a konstantinápolyi császárság kétségbeejtő helyzete még az eddiginél is kívánatosabb színben tüntette fel az uniót. 1249. tavaszán tehát a szentéletű Parmai jános generális vezetésével több alkalmas testvért Bithiniába küldött. A követek közül a már említett Salimbene és Tamás testvéreken kívül, kiket görög tudományuk miatt nem lehetett mellőzni, névleg is ismerjük Drudo burgundi provinciálist, Iseoi Bonaventura és Boccabadati Gellért testvéreket. A testvérek ugyanazt az utat választották, melyen másfél évtizeddel előbb Haymoék is jártak. Konstantinápolyból Nicomediába s innét Niceába indultak. Később megfordultak Nymphaeában is.

2) De eredményt ők sem tudtak elérni. A császárban és II. Mánuel patriarchában még csak meg lett volna a hajlandóság, de a fanatikus papság mereven elzárkózott minden közeledés elől. Minduntalan szokásos kifogásaikkal : a Szentlélekistennek az Atyától és Fiútól való eredeztetésével, a kovásztalan kenyérrel és más apróságokkal állottak elő és ezekkel elgáncsolták a jámbor generálisnak és társainak minden még olyan jószándékú igyekezetét.

;

!) E második visszautasítás után ismét hosszabb szünet következett az uniós tárgyalásokban. Újabb közeledésre csak Konstantinápoly eleste után (1261. július 25.) került sor. Palaiologos Mihály császár (1259 - 1282.), kit a latin császárság megdöntése miatt a nyugati kereszténység együttes támadása, a jogszerű uralkodó, a kiskorú IV. jános császár megvakítása és bebörtönzése miatt pedig alattvalóinak zendülése fenyegetett, jónak látta újból felvenni a tárgyalások elejtett fonalát. Sürgetésére IV. Orbán 1263. nyarán csakugyan elküldötte hozzája Auvergnei Simon, Moras-i Péter, Cresti Péter és Ivreai Bonifác ferences testvéreket s levelében az egyesülés esetére a nyugat teljes megbékélését és barátságát helyezte számára kilátásba.

1) Egy évvel később pedig a crotoni püspök kíséretében Pratoi Gellért és Sienai Rainer testvéreket bízta meg a tárgyalások folytatásával/') De a tárgyalások ezúttal sem vezettek eredményre. Arsenius patriarcha erőszakos letétele és a nyomában támadt zavarok különben sem voltak alkalmasak ilyen kényes ügy nyugodt mérlegelésére. Mihály császár buzgalma is mihamar ellankadt. Csak akkor gondolt ismét közeledésre, mikor Szent Lajos és öccse: Anjou Károly nápolyi király készülődése újabb félelemmel töltötte el. Ekkor megint késznek ajánlkozott a pápa egyházi főségének elismerésére.

(

i) 1272. elején tehát Rómába küldötte az unió leglelkeA vita részletes leírását 1. Disp. Lat. et Graec. Id. h. 428. s kk. 11. - 3) Salimbene i. m. 321. s k. I. Chronica XXIV Generalium O. M. Analecta Franciscana III. Quaracchi 1897. 277. 1. V. ö. Golubovich i. m. I. 219 s kk. 11. II. 366. s kk. 11. — ;

1) Potthast i. m. n. 18.605. — J) U. o. n. 18.951. Golubovich i. m. I. 254. s kk. 11. — Hefele K. I.: Conciliengeschichte. VI. Bd. II. Aufl. Freiburg, 1890. 123. 1. — ") Golubovich i. m. I. 283. s kk. 11.