Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXII. A ferencesek vallási és politikai küldetése a Szentszék szolgálatában a XIII. században. Irta: Dr. Balanyi György, piarista

szultán két, gyors egymásutánban kibocsátott fermánja bizonyítja, jelentékeny könnyítéseket eszközöltek ki az ottani keresztények javára.

1) És ha már a pogányokra és mohamedánokra ilyen nagy gondot fordított a pápa, természetes, hogy még kevésbbé feledkezett meg a keresztényekről. Erre mutat, hogy 1246-ban Ortei Lőrinc testvér személyében külön apostoli delegátust rendelt a szíriai, örményországi, mezopotámiai és cipruszi görögök, jakobiták, maroniták és nesztoriánusok számára s különösen azt kötötte lelkére, hogy a görögöket védje meg a latinok erőszakoskodásától.

2) Úgy küldötte őt, mint a béke angyalát és teljes hatalmat adott neki, hogy gyomláljon és ültessen, szétszórjon és építsen.

3) És Lőrinc testvér emberül megfelelt feladatának. A görögök védelmében még a jeruzsálemi patriarchával is szembeszállt, úgy, hogy utoljára maga a pápa volt kénytelen mérsékletre inteni. Nagyobb súrlódások elkerülése céljából arra utasította, hogy csak a kisebb ügyeket intézze el személyesen, a fontosabbakba ne ártsa bele magát, hanem tegyen róluk jelentést.

4) Ennek a sokirányú és élénk összeköttetésnek legközvetlenebb következménye a hittérítés ügyének nagyarányú föllendülése lett. Különösen a mongol irodalomban honosodtak meg hamar és működtek látható sikerrel a buzgó testvérek. Ez a körülmény diplomáciai téren is bizonyos közeledést eredményezett a pápaság és a mongol fejedelmek között. Különösen áll ez a Perzsiában keletkezett mongol birodalom fejedelmeire, az iíkhánokra, akik hosszú időn át a keresztény világ támogatásával igyekeztek elhárítani a szíriai szaracénok részéről fenyegető veszedelmet. Mindjárt az első ilkhán, Hulagu (1258—1265), Mangu nagykán (1251 — 1259.) öccse érintkezésbe lépett IV. Sándor pápával és késznek nyilatkozottá keresztség felvételére. Ez ugyan nem következettbe, de a kán mindvégig türelmes és jóakaratú ura maradt keresztény alattvalóinak.

5) Még nagyobb türelmet tanúsított fia és utóda, Abaka kán (1265—1282.). Abaka keresztény nőt vett feleségül, szövetségeseit a keresztény fejedelmek közül választotta s pénzeit a kereszt jelével látta el. Nem csoda tehát, hogy az a hit terjedt el felőle, hogy ő maga is keresztény. A keresztény világhoz való vonzódását mutatta azzal is, hogy a második lyoni zsinaton tizenkét előkelőtatárral képviseltette magát.

0) Később a két Vassalli-testvér személyében újabb követséggel tisztelte meg XXI. ]ános pápát (1276 1277.). Mivel azonban XXI. János közben elhalt, utóda, III. Miklós viszonozta a követséget. 1278-ban Pratoi Gellért vezetésével Parmai Antal, Sant' Agatai János, Firenzei András és Arezzoi Máté testvéreket küldötte hozzája. De Miklós pápának messzebbre nyúló tervei is voltak a követséggel. Nevezetesen érintkezésbe akart lépni Kujuk második utódával, Kubláj nagykánnal (1260 — 1295.), akit kósza híresztelések után nyugaton szintén kereszténynek tartottak. 1278. március 31-én kelt levelében arra kérte tehát Abakát, tegye lehetővé, hogy követei a nagykán új fővárosába Khanbalikba (Peking) is eljuthassanak

7) Annyira biztosra vette a dolgot, hogy Plasmator hominis kezdettel külön levelet küldött Kubláj kánnak. (Quoblay magno Caano imperátori et moderátori omnium Tartar or um)?) Golubovich i. m. II. 338. s k. 1. — s) Sbaralea i. m. I. 460. I. V. ö. Eubel i. m. 44. 7. j. — 3) Sbaralea i. m. I. 460. s k. 1. — 4) Sbaralea i. m. I. 483. s k. 1. — s) Lemmens i. m. 32. s k. 1. — 6) Golubovich i. m. II. 419. s k. I. — ') Sbaralea i. m. III. 291. s kk. II. - 8) U. o. 293. s kk. 11.