Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXII. A ferencesek vallási és politikai küldetése a Szentszék szolgálatában a XIII. században. Irta: Dr. Balanyi György, piarista

testvér működött nagy sikerrel. A kortársak szinte csodálatos dolgokat jegyeztek fel ékesszólása ellenállhatatlan erejéről.

1) Középeurópában Ausztriában támadt erősebb visszhangja a pápa felhívásának. Itt szintén a provinciálisnak kellett gondoskodnia alkalmas kereszthirdetők kirendeléséről.

2) Ennek a buzgó működésnek, mely a következő évekre is kiterjedt, annyiban meglett az eredménye, hogy 1239 őszén Theobald navarrai király, Hugo burgundi herceg, Péter bretagnei gróf, majd egy évvel rá Cornwallis Richard angol herceg vezetésével jelentékeny hadak indultak keletre, melyek kisebb foglalásokkal erősítették a keresztények helyzetét.

3) De mindezen eredményeket már néhány év múlva tönkretette a Melek-Essaleh-Ejub egyiptomi szultán által segítségül hívott vad chovaresmi törökök betörése, kik Jeruzsálem elfoglalása és feldúlása után Gázánál szétverték a keresztény sereget (1244. okt. 17.) és a parti erősségek kivételével az egész Szentföldet megszállották. A keresztény világ feljajdult e fájdalmas hír hallatára. IV. Ince pápa (1243—1254.) mindjárt az első lyoni zsinat szétoszlása után megbízta Chateaurouxi Eudes bíborost, hogy Franciaországban, Angliában, Skóciában, Németországban, Dániában és Brabantban haladéktalanul lásson hozzá egy újabb keresztes hadjárat előkészítéséhez.

4) Az előkészítés munkájából az oroszlánrész ezúttal is Szent Ferenc fiaira hárult. A pápa még a zsinat megnyitása előtt (1245. febr. 6.) lelkeshangú fölhívással fordult a rend generálisához, provinciálisaihoz és őreihez s nyomatékosan buzdította őket, hogy igyekezzenek minél több keresztes vitézt toborozni.

5) A lombardiai és provencei provinciálisoknak ezenfelül még külön kötelességökké tette, hogy a készülő hadjárat céljaira gyűjtsék össze mindama pénzeket, melyeket jámbor szándékra vagy esetleg igaztalan birtokszerzés s főleg uzsora jóvátételére hagyományoztak a hívők.

6) És hogy felhívása nem volt hiábavaló, bizonyítják a krónikák, melyek lépten-nyomon említést tesznek a testvérek ezirányú fáradozásairól.

7) Az egykorú Párizsi Máté azt is leírja, milyen formák között ment végbe a kereszt hirdetése. Eszerint a szónokok már jó előre bejelentették érkezésöket s több napi búcsút Ígértek mindenkinek, aki végighallgatja őket. Mikor aztán elérkezett a kitűzött nap, a papság és a hivők zászlókkal és kereszttel eléje mentek a közeledő testvéreknek és ünnepélyes körmenetben vezették be őket a helységbe, ahol azonnal megkezdődött a prédikáció. A beszéd végeztével a szónokok valamennyi jelentkezőnek mellére tűzték a vörös posztóból készült keresztet.

8) A testvérek lelkes fáradozása több évig tartott s Franciaországon kívül főleg Angliában járt számottevő eredménnyel. Németországot zavaros politikai viszonyai tartóztatták. Pedig a frizek, kikről maga a pápa mondotta, hogy »a tengerentúli részeken szerencsével szoktak operálni,« 9) nagyban készülődtek a francia király hadmenetében való részvételre.

1

0) De a pápaság és a császárság között kitört újabb küzdelem itthon marasztotta őket. Norvégia részvétele viszont királyának, IV. Hakonnak (1217 - 1263.) *) U. o. I. 169. 1., II. 303. I. — 3) Eubel C. : Bullarii Franciscani Epitome. Quaracchi é. n. 233. 1. — 3) Áldásy A.: A keresztes hadjáratok tört. Budapest, 1924. 105. s kk. 11. — 4) Berger E. : Les registres d'Innocent IV. Tom. II. Paris, 1887. CXX1V. 1 — 5) Arch. Franc. Hist. VI. (1913.) 386. s kk. 11. - 6) U. o. II. (1909.) 561. s kk. 11. IX. (1916.) 101. s kk. II. — 7) Berger i. m. CXXVII. I. - *) Id. Berger i. m. CXXVIII. 1. - 9) Sbaralea i. m. I. 561. 1. — 1

0) Berger i. m. CLXVI. s kk. 11.