Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXI. Ferencesek és a Szentföld. Irta: P. Takács Ince O. F. M

A világháború alatt a szentföldi ferencesek sokat szenvedtek. De állhatatosak voltak. Gyanúsításoknak lévén kitéve a törökök részéről, az ottomán hatóság lefoglalta zárdáikat, iskoláikat, árvaházaikat. Ennek ellenére mégis ők voltak a katholikusoknak, sőt a muzulmánoknak is irgalmas szamaritánusai. Eszközök híján úgyszólván lopniok kellett saját életüket és a hozzájuk menekültekét is. Sokat közülük száműztek. A folytonos rekvirálások és zaklatások kimerítették őket. De most is hősöknek bizonyultak! Nem egyszer csak páduai Szent Antal csodálatos közbenjárásának tulajdonították reménytelen helyzetük jobbrafordulását. Különben a kusztódiának igazi ereje, erkölcsi fölénye, mint mindig, a világháború idején is a semlegességben állott. Az akkori kusztos, P. Cimino és a többiek is, úgy viselkedtek, mint akiknek egyetlenegy érdekük van : a szent helyek DABURIEH, AHOL JÉZUS AZ ÖRDÖNGÖST MEGSZABADÍTOTTA. és a lelkek megvédése. Ezért voltak képesek magukat igazolni úgy a szultánnál, mint később az ántánt előtt. Mindenesetre jellemző, hogy az említett P. Cimino (1914—15.) a török fővárosba utazott és ott sikerült elhárítania minden bizalmatlanságot, mellyel a török kormány az idegen nemzetiségű szentföldi ferencesek iránt viselkedett; és megint csak ferences volt az, aki midőn az angol csapatok Jeruzsálemet megszállották (1917. december 10.) Dávid tornyáról olvasta fel Allemby angol tábornoknak a lakossághoz intézett proklamációját.

1) Mugiukderesiben, Armenia egyik helységében volt a szentföldi kusztódiának árvaháza harminckét bennlakó növendékkel. Itt történt, hogy 1920. januárjában a fékevesztett törökök megrohanták a kisded állomást s az ott működő három ferences szerzetessel együtt a gyermekeket is halomra lőtték. A szerzetesek egyike Fr. Dollentz Alfréd, magyar származású, nagyszenímiklósi születésű laikus rendtárs volt, a Szűz Máriáról nevezett La Custodia franc. 35—38.